Hol is megy a Transz-Afgán vasútvonal?
A régiós háborúk és konfliktusok miatt olyan vasúti projekt tervét éleszthetik újra, amely a dél-ázsiai kikötőktől egészen Közép-Ázsiába vezetne, ráadásul Afganisztánon át.
Közép- és Dél-Ázsia történelmileg szoros kapcsolatban állt, a Nagy Selyemút révén, amely elősegítette a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint a tudás cseréjét a két régió között. Azonban ezek a kapcsolatok a Selyemút hanyatlásával szinte teljesen eltűntek. A közelmúlt fejleményei, mint az orosz-ukrán háború, és a két régió közötti kapcsolatok újraélesztése a Transz-Afgán Vasút projekt révén, újra reflektorfénybe állították a térséget.
A Transz-Afgán Vasút projektet Üzbegisztán és Közép-Ázsia másik négy országa – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán – is prioritásként kezeli, annak ellenére, hogy a vasúti projekttel kapcsolatos anyagi, biztonságpolitikai és gazdasági elképzelések gyakran csak a vágyak szintjén jelennek meg.
A Középső-kereskedelmi folyosó, vagy más néven Middle Corridor, a Kelet-Nyugat és Nyugat-Kelet irányú kereskedelem egyik legfontosabb szárazföldi (és vízi) útvonala lehetne. A geopolitikai feszültségek és konfliktusok, mint az orosz-ukrán és palesztin-izraeli háború, a kínai-amerikai gazdasági ellentét, és az Oroszország ellen meghozott szankciók, arra ösztönzik a közép-ázsiai országokat, hogy a pakisztáni Karacsi, Gwadar és Qasim tengeri kikötőihez való hozzáférés irányába diverzifikálják kereskedelmi és ellátási útvonalaikat.
A Transz-Afgán Vasút projektet először Üzbegisztán tett javaslatot 2018-ban. A projekt célja, hogy összekapcsolja Taskentet és benne Közép-Ázsiát Afganisztánon keresztül Pakisztán tengeri kikötőivel és a dél-ázsiai exportpiacokkal.
A csaknem 600 km hosszú Transz-Afgán Vasút megvalósulása esetén a tervek szerint ez minimálisra csökkentené Üzbegisztán és más közép-ázsiai országok és a pakisztáni kikötők közötti távolságot, valamint 30-35 napról 10-15 napra rövidítené az áruk szállításának idejét, és 30-35 százalékos költségcsökkenést eredményezne.
A projektben résztvevő országok szerint az ilyen jellegű gazdasági együttműködés jelentősen hozzájárulna a regionális dinamika átalakításához, és segítené a közép-ázsiai országokat az Oroszországtól való gazdasági függőség csökkentésében.
2021 februárjában elkészítették a Transz-Afgán Vasút projekt ütemtervét, amely a projekt felgyorsítását szolgálta, azonban a pénzügyi fenntarthatatlanság miatt továbbra is vita tárgyát képezi.
Pakisztán gazdasági és politikai kihívásokkal küzd, az infláció 29,6 százalékos, a munkanélküliség 8 százalékos, és a gazdasági növekedés 2023-ban -0,5 százalék volt. Az afganisztáni tálib kormányzatot nem ismeri el hivatalosan a nemzetközi közösség, és az ország gazdasági helyzete riasztó. Üzbegisztán pozitív gazdasági fejlettsége sem elegendő a projekt támogatásához. Ha az érintett kormányok nem tudják finanszírozni a kezdeményezést, akkor nemzetközi pénzügyi intézményekre, vagy nagyvállalati szereplőkre kell támaszkodniuk.
Geogazdasági szempontból Közép-Ázsia és Afganisztán olyan régiók kereszteződése, amelyek rendelkeznek meghatározó és globális kőolaj-, földgáz-, urán- és egyéb stratégiai erőforrásokkal. A gazdasági diverzifikáció és a két nagy szomszédtól (Kína, Oroszország) történő ellensúlyozás a Transz-Afgán Vasút projekt megvalósulásával sikeres lehet, de ehhez szükség van a vasútvonal mihamarabbi megépítésére, amivel kapcsolatban jelenleg még sok a kérdőjel.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.