Orbán: Fico a lehető legrosszabbkor hagyta abba a munkát
"Mindenkit megrendített a merényleti kísérlet, mindenki megdöbbent, sokkolva van, az emberek, köztük én is, azt mondják, hová jutott Európa?" – mondta Viktor Orbán pénteken a Kossuth Rádióban, reagálva Robert Fico elleni merényleti kísérletre. Hozzátette, hogy senkit sem lep meg az erőszak szintjének emelkedése Európában. Beszélt arról is, hogy többféle erőszak létezik, majd arra tért át, hogy az ukrán háború óta hogyan változott meg az európai narratíva, és hogyan kezdett dominálni a háborúpárti narratíva a közbeszédben.
"Az erőszak mindennapi életünk részévé válása érezhető Európa-szerte, és ez nagy probléma" – fogalmazott Orbán.
Az Európai Unió elsődleges küldetése a béke, a második pedig a jólét, ezeket kellett volna biztosítania azoknak az országoknak, amelyek csatlakoztak hozzá. "Imádkozunk miniszterelnök úr Fico-ért, szurkolunk neki, mielőbbi felépülést kívánunk neki" – mondta Orbán, hozzátéve, hogy "Robert Fico éppen az életéért küzd, még mindig az élet és a halál között van".
Orbán még péntek reggel is azt állította, hogy a támadó egy "progresszív baloldali, háborúpárti" alak. Ezt annak ellenére mondta, hogy a magyar sajtó jelentős része már beszámolt arról, hogy a merénylő baloldalinak való beállítása egy félrefordítás eredménye, mivel a szlovák szövegekben szereplő "levický" (azaz lévai) jelzőt a legtöbb automatikus fordítóprogram "baloldali" (szlovákul "ľavicový") jelzőként fordítja.
A miniszterelnök érintette a történtek politikai aspektusát is, azt mondva, hogy Fico a lehető legrosszabbkor hagyta abba a munkát Magyarország számára, mert úgy véli, hogy Európában a háború és a béke kérdése az Európai Parlament és az amerikai választások alapján fog eldőlni. "Nagyon szükségünk lett volna egy ilyen Robert Fico-ra ehhez a harchoz", mivel ő béképárti.
Még mostanáig is kevesen voltak, akik a békéért szólaltak fel. Kivéve a Szentatyát, de ő nem szavaz, és aztán mi vagyunk és Szlovákia – mondta Orbán.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban ismételten kijelentette, hogy nincs megoldás a háborúra a csatatéren, inkább a diplomatáknak kellene ismét lépniük a katonák helyett, de a NATO ehelyett egy misszióra készül. "Nemcsak az emberi életek szenvednek, hanem a gazdaság is" – folytatta, mondván, hogy a háború hatásai Európában az árakban is érzékelhetők. "Szembeszállnunk kell a Soros-birodalommal, és ha szükséges, az amerikai külpolitikával", és meg kell értetnünk velük, hogy a feleknek vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz.
"Látom, hogy az első világháború idején Tisza István ki akarta tartani a háborúból, ki akarta tartani Magyarországot a háborúból, mert tudta, hogy ha veszítünk, nagy bajban leszünk. Valószínűleg még ő sem tudta, mennyire nagy bajban – mondta Orbán, történelmi visszatekintést adva. "Természetesen a történelmi helyzetek soha nem ugyanazok, de kétségtelen, hogy a nagyhatalmak körülöttünk háborúba akarják sodorni Magyarországot. (...) Elődeink nem jártak sikerrel, de mi sikerre fogunk vinni" – magyarázta. Ehhez pedig nemzeti egység kell, és ezzel érkezett el a választásokhoz, ahol a választók megmutathatják álláspontjukat, és a szuverenitást meg kell védeni.
A múlt héten megkötött kínai elnök látogatása és megállapodások is szóba kerültek az interjú során. Orbán azt mondta, hogy összehasonlította Kína gazdasági erejét és jelentőségét azzal, ahol húsz évvel ezelőtt volt, és arra jutott, hogy az ország most megduplázta erejét. Amikor arról kérdezték, miért szükséges Kínából technológiai innovációkat behozni, azt mondta, hogy Kína az utóbbi időben több területen is világvezetővé vált, beleértve a vasúti technológiát, a telekommunikációs és IT vállalatokat, valamint az akkumulátorpiacot. Azt mondta, nem akarja kizárni egy országot az ideológia miatt.
"Szeretném, ha Magyarország egy előretolt helyőrség lenne, nem pedig fedélzet" – mondta Orbán, magyarázva, hogy nem szereti azt az analógiát, hogy Magyarország kelet és nyugat közötti híd, amit sokan használnak. Inkább azt szeretné, ha az ország a Nyugat és a Kelet találkozási pontja lenne.
A miniszterelnökkel folytatott beszélgetés során nem került szóba, hogy néhány évvel ezelőtt az orosz titkosszolgálatok nagyszabású kibertámadást hajtottak végre a Külgazdasági és Külügyminisztérium IT-hálózata ellen, és ezt most új dokumentumok igazolják, amelyeket a 444.hu tett közzé.
Az elmúlt hetekben Viktor Orbán több helyen is kampányolt az országban, bár a sajtó nagy része csak utólag értesült a megjelenéséről. Két nappal ezelőtt Sopronban azt mondta, hogy "Magyarország az egyetlen, aki a békének nyelvén beszél, és mindenütt háborús előkészületek jeleit látjuk, még a NATO-ban is. Ezért a lehető legnagyobb felhatalmazásra van szükségünk, hogy a békét képviselhessük Brüsszelben".
Viktor Orbán kerüli a kritikus kérdéseket itthon. Évek óta nem adott interjút független médiának. Azonban több éve rendszeres vendége a Kossuth Rádiónak péntek reggelenként, ahol az állami műsorszolgáltatás (évi 320 millió eurós költségvetésből működő) vezető szerkesztője kérdezi. Katalin Nagy szinte kizárólagosan az őt kérdezheti Orbánt az állami csatornán a harmadik és negyedik kétharmados többségű parlamenti ciklusában. Állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is megkapta, és nem riad vissza a kérdésektől.