A tejpiac változásai és a fogyasztói tendenciák
Az elmúlt évek során jelentős változások mentek végbe a tejfogyasztási szokásainkban, ami kiemelt figyelmet igényel a vásárlói tudatformálás terén, különös tekintettel a növényi alapú termékek megnevezésére.
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy a fogyasztói szokások változása és a megtévesztés elkerülése érdekében fontosabbá vált a vásárlói tudatformálás, különösen a növényi alapú utánzatok esetében. Az Agroinform.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy az illetékes hatóságoknak aktívabban kellene fellépniük az etikátlan reklámokkal szemben. Az Európai Unió Bírósága egy 2017-es ítéletében kimondta, hogy a növényi alapú termékek nem hozhatók forgalomba olyan megnevezésekkel, mint a tej, tejszín, vaj, sajt vagy joghurt, kivéve bizonyos termékeket, mint például a kókusztej vagy a kakaóvaj. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács több esetben is élt bejelentéssel a helytelen megnevezések miatt, amelyeket a NÉBIH jogsértésként kezelt.
A tejipart érintő kereskedelempolitikai eszközök, mint például a nettó beszerzési ár alatti értékesítés, nem segítik a hazai sajtfeldolgozást, és problémát jelent az import félkemény sajttömbök dömpingáras jelenléte is. A hazai UHT tejek helyett egyre több import termék kerül a polcokra.
Az infláció hatására a tej és tejtermékek fogyasztása csökkent, és az európai tendenciákhoz hasonlóan a fogyasztók a saját márkás, olcsóbb termékek felé fordultak.
Az AKI statisztika szerint a főbb tejtermékek közül csak a 2,8 százalék UHT tej és a natúr joghurt értékesítése nőtt, míg a trappista sajtnál az előző évi szintet sikerült megtartani. Ezzel szemben egyes tejtermék-kategóriákban jelentős csökkenés volt tapasztalható 2022-ről 2023-ra. A sajtimport 13 százalékkal nőtt, főként Németországból és Lengyelországból, míg a dobozos tejimportunk 45 százalékkal emelkedett, Csehországból és Szlovákiából érkező termékekkel. Az év első hónapjaiban a sajtimport 18 százalékkal, a fogyasztói tejimport pedig 32 százalékkal nőtt.