A Simpson család és a Nobel-díjas kémikus
A Simpson család egy 2010-es epizódjában Nobel-bingó formájában jósolta meg Bernard L. Feringa holland kémikus Nobel-díját, aki 2016-ban valóban megkapta az elismerést a molekuláris gépek tervezéséért és szintéziséért.
Feringa a Budapesti Műszaki Egyetemen és az ELTE Természettudományi Tanszékén tartott előadásokat, ahol a molekuláris nanotechnológia jövőbeli lehetőségeiről beszélt. A kutató a molekuláris rotorlapátok és a "nanoautó" megalkotásáért ismert, amelyek a lokálisan ható antibiotikumoktól kezdve az öntisztító felületeken át a szén-dioxid-megkötésig terjedő alkalmazásokat kínálhatnak a jövőben.
Feringa gyermekkorában a természet iránti érdeklődése vezette a tudomány felé, és a Göringeni Egyetemen folytatta tanulmányait. A kutató inspirációt merít az anyatermészetből, és a biológiai folyamatokat szeretné technológiai megoldásokban alkalmazni.
Az 1999-ben alkotott első molekuláris motorja fény hatására indítja meg a molekulák mozgását, és a technológia alkalmazása a lágy robotikától az okosgyógyszerekig terjed. Feringa a Wright testvérek repülőgép-felfedezéséhez hasonlította a molekuláris motor kidolgozását, hangsúlyozva, hogy a természetből merített inspiráció alapján fejlesztett technológiák jelentik a jövőt.
A kutatócsoport jelenlegi fő kutatási iránya az olyan antibiotikumok létrehozása, amelyek csak a probléma helyén fejtik ki a hatásukat, ezzel csökkentve az antibiotikum-rezisztencia problémáját. Az UV-fénnyel aktiválható diazo-vegyületekkel végzett kutatások mellett az infravörös fény használatával is kísérleteznek, mivel ez nem káros a szervezetre és mélyebbre hatol a testben.
Feringa és csapata a kemoterápiás szerek mellékhatásainak csökkentésén is dolgozik, céljuk egy olyan precíziós terápia kifejlesztése, amely csak a tumorokat célozza meg. A tumorok "molekuláris lyukasztásával" is kísérleteznek, amely a sejtmembránok célzott károsítását jelenti.
A molekuláris nanotechnológia számos más területen is alkalmazható lesz a jövőben, például öntisztító felületek és öngyógyító anyagok formájában. Feringa szerint a szén-dioxid atmoszférából történő kinyerésére is lehetőséget nyújthat a technológia, amennyiben a természetből nyert inspirációt megfelelő technológiára fordítjuk.
A Nobel-díjas tudós hangsúlyozta az alapkutatás fontosságát, Karikó Katalint említve példaként, és arra buzdította a fiatal kutatókat, hogy bízzanak a szerencsés véletlenekben, hiszen ezek is hozzájárulhatnak a tudományos áttörésekhez.