Putyin, Sztálin és Lenin mellszobrát kellett csókolgatnia – hét centivel alacsonyabb lett a hadifogságban az ukrán katona

Az ukrán katona, Olekszij Anulja súlyos testi és lelki megpróbáltatásokról számolt be a budapesti OSA Archívumban, amelyeket az orosz hadifogságban kellett elszenvednie.

Olekszij Anulja szerdán beszélt arról, hogy a tíz hónapig tartó orosz hadifogságban milyen kínzásoknak volt kitéve. A hadifogolyként elszenvedett megaláztatások között szerepelt Putyin, Lenin, Sztálin és II. Miklós cár mellszobrának csókolgatása, 108 napos magánzárka, és olyan fizikai sérülések, amelyek következtében hét centivel alacsonyabb lett.

Anulja elmondása szerint a hadifogságban elszenvedett megpróbáltatások miatt érzelmileg is megtört, és hazatérésekor a gyerekei sem ismerték fel, akik most öt- és kilencévesek. A CEU budapesti részlegében, a Blinken OSA Archívumban tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem a saját története a fontos, hanem az, hogy felhívja a figyelmet a fogságba esett ukrán katonák és civilek sorsára.

Ukrajna magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Balog István arról beszélt, hogy az ukrán hatóságok dokumentálják a hadifoglyok megkínzását, és az adatokat a hágai nemzetközi büntető bíróság elé terjesztik.

Anulja a fogság előtt testőrként dolgozott, napi 15 kilométert futott, és 37-szer tudott felhúzódzkodni. A fogságban elszenvedett kínzások következtében ma már a kezét sem tudja a mellkasánál magasabbra emelni, és az ujjait is alig tudja mozdítani.

A fogvatartása során érzéstelenítés nélkül húzták ki két fogát, és amikor a vérző szájából kiköpte a vért, megverték, mert orosz földet szennyezett. Az oroszok pszichológiai és ideológiai nyomást is alkalmaztak, például az ukrán hadifoglyoknak többek között Lenin, Sztálin, Berija, Putyin, Dzerzsinszkij és II. Miklós cár mellszobrait kellett csókolgatniuk.

Anulja azt is elmesélte, hogy az orosz támadók 2022 elején nem ejtettek hadifoglyokat, hanem civileket vittek magukkal, akiket később kényszerítettek arra, hogy olyan papírokat írjanak alá, mintha ukrán területvédő egységek tagjai lettek volna. Az ukrán katona elfogása egy ukrán nő árulása miatt történt, aki feljelentette őt a megszálló orosz csapatoknak.

Az ukrán katona mostanában az ukrajnai fogolytáborokat járja, ahol orosz hadifoglyokkal találkozik, és megismerteti velük a saját történetét, almát is visz nekik, hogy lássák a két ország hozzáállásának különbségét.

A háború mellett egy propagandaháború is zajlik, amelyben mindkét oldal aktív résztvevő. A CAU propagandaellenes szakértője, Mihajlo Dankanics szerint az orosz propaganda már 1997-ben, az első csecsen háború után kezdődött, és célja, hogy az orosz gyerekeket háborúra neveljék.