Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Nincs összefüggés a Gripenek beszerzése és a svéd NATO-csatlakozás között

Az Index interjújában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt az orosz-ukrán háborúról, a csádi misszióról, a magyar haderő fejlesztéséről és a svéd Gripen vadászgépek beszerzéséről.

Orbán Viktor miniszterelnök február végén jelentette be, hogy Magyarország további négy JAS 39 Gripen vadászgépet vásárol a korábban lízingelt tizennégy mellé. Ekkor Magyarország még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, de a bejelentést követően hamarosan megtörtént a ratifikáció. A Gripenek beszerzését a kormány és Szalay-Bobrovniczky Kristóf újdonságként tálalta, de már 2022 végén Kovács Zoltán államtitkár műsorában szerepelt egy táblázat, amely a további négy gép beszerzését jelezte 2024-re, és 2023 elején Koller József dandártábornok is bejelentette az új Gripenek érkezését.

Az interjúban Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette, hogy a Gripen-üzletnek „semmi” köze nem volt a svéd NATO-csatlakozás magyarországi ratifikálásához. A miniszter szerint a beszerzés egy régen előkészített terv része, amely már az eredeti beszerzés idején is tervezett volt, de akkor még nem állt rendelkezésre a szükséges gazdasági kapacitás. A svéd kormány aktív támogatásával az elmúlt hónapokban véglegesítették és formára szabták a tervet, míg a NATO-csatlakozás ratifikációjához kapcsolódó egyeztetések párhuzamosan, más szereplők által folytak.

A csádi katonai misszió kapcsán a miniszter elmondta, hogy a honvédség készen áll a szerepvállalásra, a felkészítés és a kiképzés megtörtént. A Száhel-térségben a nyugati erők, köztük amerikai katonák távoznak, helyüket pedig orosz és kínai befolyás veszi át. Magyarország 200 katonát tervez Csádba telepíteni, a döntést tavaly decemberben hozta meg a parlament. Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia is részt vett a misszió előkészítésében. Szalay-Bobrovniczky szerint a magyar katonák jelenléte Csádban azért szükséges, mert a migrációs problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, és Magyarország stabilitást kíván vinni a migráció egyik kiindulópontjába.

A honvédelmi miniszter a régióban dolgozó magyar mérnökök tevékenységét is kiemelte, akik már a rendszerváltás előtt is nagy projekteket vezettek a vízgazdálkodás, mezőgazdaság, energetika és építésügy területén. A magyar haderő ezek védelmére, valamint a helyi haderő mentorálására és kiképzésének támogatására megy Csádba.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky megerősítette, hogy a kormány tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, mivel a felek nem bírnak egymással a harcmezőn, és a békefeltételekről inkább a diplomatáknak kellene megállapodniuk. A miniszter elismerte, hogy Magyarország a múltban nem mindig jött ki jól a béketárgyalásokból, példaként az első világháború végét említette.

A magyar haderő fejlesztésével kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky és Böröndi több pontot is érintettek:

• A NATO által meghatározott két fő cél a légtérellenőrzés és légtérvédelem, valamint a nehézdandár felállítása. A NASAMS-alegységek már érkeznek, új radarok épülnek, megérkeztek az első Leopard 2A7+ harckocsik, működésbe lépett a PzH 2000-es önjáró löveg osztály, és megjelent a Lynx harcjármű.
• A jogszabályi környezet változása a haderő hatékonyabb működését célozza, a parlamenti kontroll mértéke nem csökken.
• Kineveztek egy katonai identitásért felelős miniszteri biztost, aki a honvédelmi nevelés és képzés irányítását segíti.
• Fejlesztés alatt áll a légiszállító-kapacitás, két KC–390-es gépet rendeltek, amelyek légi utántöltő képességgel is rendelkeznek.
• Vizsgálják a pilóta nélküli eszközök szerepét a háborúban és a fejlesztési tervekbe való beillesztésüket.
• A Gidrán harcjármű magyarországi gyártása előkészítés alatt áll.
• A haderő fiatalítása során a fiatal, NATO-ban tapasztalatot szerzett tisztekre és altisztekre lehet számítani.
• A sorkatonaság visszaállítása nem tervezett, Magyarország önkéntes kiegészítésű haderőt működtet.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy a katonai védelmi ipar fejlesztése a katonai szuverenitás szempontjából is fontos, és a cél nem csupán a Magyar Honvédség igényeinek kielégítése, hanem az exportpiacokra való kilépés is.