EU vizsgálatok a Meta és a Temu ellen, valamint aggodalmak Magyarország gazdasági kilátásai és a karbonvám-bevallások miatt
Az Európai Unió több fronton is nyomást gyakorol: vizsgálatok indultak a Meta és a Temu ellen, miközben az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki Magyarország gazdasági kilátásai és a karbonvám-bevallások elmaradása miatt.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy eljárást indít a Meta ellen, mivel felmerült az a gyanú, hogy a Facebook és Instagram platformjai elősegíthetik a gyermekek viselkedési függőségének kialakulását és nem megfelelő korellenőrzéseket alkalmaznak. Az eljárás során arra keresik a választ, hogy a Meta alkalmazásai hozzájárulnak-e a gyermekek viselkedési függőségek kialakulásához, és hogy milyen mértékben járulnak hozzá az úgynevezett nyúlüreg-hatás kialakulásához. Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a Meta által alkalmazott korhatár-ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságát illetően, és a vizsgálatot a 2023 szeptemberében benyújtott Meta kockázatértékelési jelentésének előzetes elemzésén alapulva indították el. Az eljárás megállapítására irányul, hogy a vállalat megszegte-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) kiskorúak védelmére vonatkozó fejezeteit. Az EB azt vizsgálja, hogy a Meta eleget tesz-e a DSA-nak a felületein: megfelelően csökkenti-e annak a kockázatát, hogy ezek a rendszerek kihasználják a kiskorúak gyengeségeit és tapasztalatlanságát. A Meta állítása szerint egy évtizedet ölt abba, hogy kidolgozzon több mint 50 eszközt és irányelvet a gyerekek védelmére, és már nagyon várja, hogy megossza ezeket a részleteket az Európai Bizottsággal.
A Temu esetében az Európai Unió szigorúbb szabályokat jelentő felhasználói küszöbértéket érte el, ami új mérföldkövet jelent a vállalat számára. Az Uniós fogyasztóvédelmi hatóságok egy csoportja közös panaszt nyújtottak be az online piactérrel szemben, azzal vádolva, hogy megsértette a Uniós digitális szolgáltatások működéséről szóló törvényt (DSA). A panaszban az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy nyilvánítsa óriásplatformnak, azaz VLOP-nak a Temut. A BEUC 17 tagszervezete is panaszt nyújtott be az illetékes nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokhoz, azzal vádolva a Temut, hogy nem tesz eleget a DSA rendelet számos követelményének. A vádak között szerepel, hogy a Temu nem kínál alapvető információkat a platformján található eladókról, nem biztosítja, hogy a termékek megfelelnek-e az uniós termékbiztonsági követelményeknek, és nem tájékoztatja a felhasználókat arról, hogy mi alapján ajánl az algoritmus termékeket. A Temu európai felhasználóbázisa a legfrissebb adatok alapján meghaladta a 75 milliót.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki Magyarország gazdasági kilátásai miatt. A Bizottság előrejelzése szerint az idei gazdasági növekedés 2,4 százalékra tehető, ami alacsonyabb a magyar kormány 2,5 százalékos előrejelzésénél. A költségvetési hiány tekintetében is pesszimistább a kép: az Európai Bizottság 5,4 százalékos hiányt vár a GDP arányában, szemben a kormány 4,5 százalékos céljával. Az államadósság mértéke is növekedni fog, a Bizottság szerint a GDP 74,3 százalékára, míg a kormány csökkenést prognosztizál. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a kormány nem lesz képes tartani a megemelt hiánycélt, ami további nyomást helyezhet az ország gazdasági stabilitására.
A karbonvám-bevallások elmaradása is aggodalomra ad okot. Több mint 2200 hazai importőrnek kellett volna adatot szolgáltatni a tavaly október elején indult CBAM-rendszer (karbonvám) első negyedéves időszakáról, ám alig több mint 500-an tettek eleget a kötelezettségüknek. A cégek annak ellenére késlekednek, hogy a hatóságok már többször is módosítottak a leadási határidőn. A karbonvámot (CBAM – Carbon Border Adjustment Mechanism) cement, áram, bizonyos műtrágyák, vas- és acéltermékek, alumíniumtárgyak, valamint hidrogén behozatala esetén kell majd megfizetni – de csak két év múlva. Az adatokat azonban már rég jelenteni kellett volna. Az első negyedéves bevallást 2024. január végéig kellett volna elkészíteni, de a jogalkotás lassúsága miatt az Európai Bizottság 30 napos moratóriumot biztosított. A sikeresen regisztráló, de hiányos jelentéstervezetet benyújtó cégek 2024. július 31-ig lehetőséget kaptak az adatszolgáltatás pótlására vagy módosítására. A késlekedés súlyos bírsággal járhat, aminek a mértéke minimum 10, de akár 50 euró is lehet szén-dioxid tonna egyenértékenként az importált termékeknél.
Az Európai Unió agrárpolitikájával kapcsolatban Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy újra a gazdálkodókat kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani, ami a magyar EU elnökség egyik prioritása lesz. Az agrárminiszter szerint kiemelten kell támogatni a hagyományos európai mezőgazdaság gerincét adó családi gazdaságokat, és meg kell szabadítani az európai mezőgazdaságot az elmúlt években ráerőltetett vágyvezérelt, szélsőséges zöld ideológiától. A miniszter hangsúlyozta, hogy a következő programozási időt úgy kell meghatározni, hogy az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós állampolgárnak, és az EU stratégiai autonómiájának része kell hogy legyen az élelmiszerszuverenitás. A magyar EU-elnökség azon fog dolgozni, hogy a tanács olyan javaslatot tegyen a következő Európai Bizottság számára, amely olyan új, 2027 utáni Közös Agrárpolitikát eredményez majd, amely helyreállítja a környezeti és versenyképességi szempontok között megbomlott egyensúlyt.