Azerbajdzsán budapesti nagykövete reagált cikkünkre

A szerkesztőségünknek eljuttatott levelében az azeri nagykövet kijelentette, hogy a „Nyugat-Azerbajdzsán Közösség” tevékenysége nem minősül területi követelésnek.

A múlt héten az Indexen megjelent cikkünkben arról írtunk, hogy Azerbajdzsán esetlegesen örmény területek felé fordulhat Karabah után, annak ellenére, hogy az örmény és azeri külügyminiszterek a lehetséges békeszerződésről tárgyalnak Almatiban. Szakértők szerint a kazahsztáni tárgyalásokon nem várható érdemi előrelépés, mivel Azerbajdzsán számára nem érdek a megegyezés, főleg mivel napról napra erősödik az alkupozíciója.

A cikkünkben felvetettük, hogy az azeri revizionizmus a hegyi-karabahi bevonulás után új célpontként tűzheti ki a „nyugat-azerbajdzsáni” területek visszaszerzését, ami Örményország szuverén területei ellen irányulhat. Emellett szóba került, hogy egy esetleges újabb konfliktus Baku számára is veszteséges lehetne, hiszen a város a Középső Folyosó és az INSTC kereskedelmi útvonalak kereszteződési pontjaként fontos szerepet tölt be.

A cikkünkben említettük, hogy Hegyi-Karabahban a keresztény emlékek is veszélybe kerülhetnek, amelyek pusztulása már 2020-ban megkezdődött. Az azeri történelempolitika azonban úgy állítja be ezeket az emlékhelyeket, mint amelyek az antik kaukázusi Albánia, az azeriek őseinek emlékeit őrzik.

Erre a cikkünkre reagálva Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége válaszolt. Tahir Taghizade, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete a szerkesztőségünknek eljuttatott levélben megerősítette, hogy Almatiban folytatódtak a két ország külügyminiszterei közti tárgyalások. A nagykövet szerint Azerbajdzsán többnemzetiségű országként tiszteletben tartja az etnikai és vallási kisebbségeit, példaként említve a Baku központjában álló örmény templomot.

Tahir Taghizade reagált arra is, hogy cikkünk szerint a karhatalom az úgynevezett „nyugat-azerbajdzsáni” területek visszaszerzését tűzte ki célul. A nagykövet szerint a „Nyugat-Azerbajdzsán Közösség” tevékenysége kizárólag az azerbajdzsániak visszatérési jogán alapul, akik korábban kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat Örményország területén, és mint ilyenek, nem minősülnek területi követelésnek. A nagykövet kiemelte, hogy Azerbajdzsán aktív szerepet vállal a térség gazdasági és energetikai projektjeiben, és egy következő konfliktus komoly veszteségekkel járna az ország számára, amely a közelmúltban jelentős összegeket invesztált Hegyi-Karabahba.