Az emberi és a mesterséges intelligencia összehasonlítása
Az emberi intelligencia számos kognitív képességet foglal magában, míg a mesterséges intelligencia konkrét feladatok elvégzésére specializálódott. A két intelligenciaforma összehasonlítása során a kutatók számos alapvető különbséget tártak fel, amelyek a szerkezetüktől kezdve a sebességükön át a skálázhatóságig és az energiafogyasztásig terjednek.
Az emberi agy és a mesterséges intelligencia működése jelentősen eltér egymástól. Az emberi agy biológiai alapú neurális hálózatokra épül, és viszonylag lassan működik, míg a mesterséges intelligencia digitális processzorokat használ a gyors adatfeldolgozáshoz és kommunikációhoz. Az AI rendszerek könnyen frissíthetők és skálázhatók, de nagyobb energiafogyasztással működnek.
A Moravec-paradoxon szerint az ember számára egyszerűnek tűnő feladatok, mint például a mintafelismerés, a gépek számára nehezek lehetnek, míg a számítási feladatok, mint a számtan, az AI számára egyszerűek.
Stanfordi kutatók tanulmánya kimutatta, hogy az emberek kiemelkedően teljesítenek az érzékelési-motoros képességek és a magasabb rendű invariánsok terén, míg az AI a logikai gondolkodásban, adatelemzésben és mintafelismerésben mutat erősségeket. Ez azt jelenti, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia inkább kiegészíti, mintsem versenyez egymással.
Az általános mesterséges intelligencia (AGI), amely az emberi megismerést utánozná, egyelőre csak egy tévhit. Az AI rendszerek képességei alapvetően különböznek az emberi képességektől, így inkább az emberi képességeket kiegészítő, speciális AI-rendszerek fejlesztése a cél.
A mélytanulás alapú mesterséges intelligencia mintákat tanul meg, anélkül, hogy megértené az ok-okozati összefüggéseket, ami nehezíti a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát. A megmagyarázhatóság hiánya korlátozhatja az AI előnyeit, de a bizalomnak az objektív teljesítményen kell alapulnia. A rendszerek megbízhatóságának ellenőrzése és hitelesítése tapasztalatokon keresztül történik.
Az AI-ban való megbízhatóság nem feltétlenül igényli a döntéshozatali folyamatok teljes megértését. A technológia hasznos lehet, ha képes teljesíteni a kitűzött célokat, még ha ez az átláthatóság rovására is megy.