Új 100 forintos érme érkezik az MNB alapításának századik évfordulójára
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) századik évfordulójának alkalmából új 100 forintos érmét bocsátott ki, amely május 16-án került forgalomba, és amelyet a Magyar Közlöny friss számában jelentettek be.
Az új érme előlapján a Magyar Nemzeti Bank logója kapott helyet, amelyet az MNB 1924-ben kibocsátott részvényének díszítőkeretéből származó motívumok vesznek körül. A logó kissé excentrikusan helyezkedik el a középmezőben, és a gyöngysorral díszített előlap külső szélén futó motívumok szakítják meg azt.
Az érme szélén a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható felső köriratban, míg az alsó köriratban a „100 ÉVE A FÜGGETLEN, STABIL PÉNZÜGYI RENDSZER ŐRE” szöveg található három sorba tördelve. Az alsó körirat felett, bal oldalon az MNB alapításának évét jelölő „1924”, jobb oldalon pedig a „2024” verési évszám áll.
Az érme hátoldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő száz forintos érmékkel.
Az MNB emellett egy 50 ezer forint névértékű ezüst érmét is kibocsát, amely 925 ezrelék finomságú ezüstből készül, aranyozott rátéttel. Ebből az emlékérméből csupán 6000 darabot adnak ki, súlya 100 gramm, átmérője 60 mm, széle recézett.
Az új száz forintos érméből összesen kétmillió példány kerül forgalomba. Az érme külső része (körgyűrű) réz (65%), nikkel (15%) és cink (20%) ötvözetéből, a belső része (mag) pedig réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözetéből készült.
A Magyar Nemzeti Bank továbbá ma publikált határozatában 102 millió forintra bírságolta az OTP Bankot, a banknak az MNB kötelezése alapján 2024. november közepéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértések döntő részét - közölte az MNB. Az OTP Bank megsértette többek között a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt, az Unióban történő határokon átnyúló fizetésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletet, valamint az erős ügyfél-hitelesítésről és biztonságos kommunikációról szóló, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet egyes rendelkezéseit. Az MNB a bírság összegének meghatározásakor nyomatékkal vette figyelembe a bank magas piaci részesedését, továbbá a pénzintézet terhére értékelte, hogy több fogyasztóvédelmi rendelkezést is megsértett, valamint, hogy a jogszabálysértések egy része huzamosan, a bank keretszerződésébe, informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn.