A Magyar Ügyvédi Kamara elutasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresését
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Havasi Dezső, jogszabályi hivatkozásokkal visszautasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal kérését, amely arra irányult, hogy a kamara bizonyos ügyekben tájékoztassa a Hivatalt az ügyvédek tevékenységéről.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke 2024 áprilisában kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamarát egy levélben, amelyben együttműködést szorgalmazott a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges információk megosztása érdekében. A kamara hírlevele szerint a levélben részletezett együttműködési formák összeegyeztethetetlenek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal, különösen annak azon rendelkezésével, amely szerint az ügyvédi törvény egyes rendelkezéseit csak az ügyvédi törvény maga mentesítheti alól.
Havasi Dezső válaszában kiemelte, hogy az ügyvédségnek az Alaptörvény és az abból eredő jogszabályok megtartásával kell végeznie tevékenységét, és a Magyar Ügyvédi Kamara nem állami szerv, hanem köztestület. A kamara elnöke szerint a kamara minden olyan kötelességét teljesíti, amit az ügyvédi törvény előír, és az ügyvédeket a jogszabályok megtartására és a kijátszásuk elkerülésére kötelezi. Havasi hozzátette, hogy aki megszegi ezeket a szabályokat, azt kamarai eljárás keretében súlyos szankciókkal sújthatják, például fegyelmi eljárással vagy kizárással.
A kamara elnöke szerint az együttműködés lényege nagyon leegyszerűsítve az lett volna, hogy a kamarának tájékoztatást kellene adnia olyan ügyvédekről, akik sérthetik az ország szuverenitását. Havasi Dezső azonban kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem lát politikát, és úgy véli, hogy a feladatkeresés a két szervezet között lovagiasság keretei között zajlott.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy a kamara 14 ezer ügyvédért felelős, és 150 éves hagyományok alapján belső vitáikat maguk rendezik, nem politizálnak és nem különböztetnek meg jobb- vagy baloldali ügyvédeket. A kamara betartja a rá vonatkozó törvényeket, és a magyar szuverenitás védelme az erre létrehozott állami szerv feladata.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapja hiányában a Telex a Hivatal Facebook-oldalán keresztül próbálta megkeresni őket, hogy pontosan milyen tevékenységet vártak volna el a kamarától, és milyen lépéseket terveznek a kamara elnökének nem együttműködő álláspontja után. Havasi Dezső a Telex megkeresésére kifejtette, hogy a Hivatal jogszabályból adódó feladata, hogy állami szervként védje a magyar szuverenitást, amivel egyetért, de hangsúlyozta, hogy a megkeresés címzettjei nem ők, mint köztestület. Havasi reményét fejezte ki, hogy a levélváltással ez az ügy lezárult.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban több jogkört szeretne, és már a rá vonatkozó törvényt is módosítaná. A Hivatal néha még a rá vonatkozó törvényt is máshogy értelmezi, mint az igazságügyi tárca, és a kormány részéről sem mutatkozik hajlandóság minden javaslatukra. A Hivatal létrehozásáról a tavaly decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény rendelkezett, és Lánczi Tamást választották elnöknek, akit január 10-én nevezett ki a köztársasági elnök.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata a „nyilvánosság erejével védelmezni a választókat az őket érő külföldi befolyástól”, de erre nincs hatósági jogköre, leginkább csak elemzésekkel, vizsgálatokkal és jelentésekkel hívhatják fel a figyelmet, ha úgy látják, hogy veszélyben az ország szuverenitása. Az Igazságügyi Minisztériummal folytatott egyeztetések során a Hivatal úgy értelmezte a szuverenitásvédelmi törvényt, hogy az felülírja az ügyvédi törvény szabályait, így például a titoktartást, de az IM ezzel nem értett egyet.
A szuverenitásvédelmi törvény ellen az Európai Bizottság már februárban kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy vélik, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.