Új támogatási program a 30 év feletti állástalanok számára
Május 16-tól elérhetővé válnak azok a támogatások, amelyek a 30 év feletti álláskeresők és inaktívak munkaerőpiaci beilleszkedését hivatottak elősegíteni, több mint 150 milliárd forintos keretösszeggel – tájékoztatott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton kiemelte, hogy Magyarországon közel teljes a foglalkoztatottság, és a munkaerőpiaci tartalékot főként az inaktívak jelentik, akiket az új intézkedésekkel kívánnak munkavállalásra ösztönözni. A miniszter szerint a hazai munkaerő-tartalék nagysága körülbelül 300 ezer fő, és ezen csoport aktivizálását tűzték ki célul.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a GINOP Plusz program keretében megvalósuló projektről beszélt, amelynek célja a 30-64 éves korosztály álláskeresőinek és inaktív tagjainak támogatása. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a program különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű állástalanokra, akik többek között bértámogatást, lakhatási, utazási és képzési támogatást is kaphatnak.
A kormány számítása szerint jelenleg Magyarországon a munkaerőtartalék 300 ezer főre taksál, ebből 150 ezer fő komplex segítséget, fejlesztést igénylő álláskereső. A GINOP Plusz 3.1.1 – A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése program keretében a teljes forrás 150,17 milliárd forint, és a cél az álláskereső és az inaktívak foglalkoztathatóságának javítása és elhelyezkedésének segítése.
A program célcsoportja minden 30. életévét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak: többek között az 50 év felettiek, a kisgyermekes álláskeresők, az alacsonyan képzettek, a vidékies térségben élők. A program öt pillérét lehet kiemelni: bértámogatás, mobilitási (utazási és lakhatási) támogatás, foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások, valamint a munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása (képzés támogatása), amelyek 2024 júniusától országosan elérhetővé válhatnak.
A bértámogatás mértéke a havi bruttó bér 50 százaléka lehet, maximum 250 ezer forintig. A hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 6, a nem hátrányos helyzetűeknél 4 hónap a támogatás időtartama. Lakhatási támogatást kaphat, aki állandó lakhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen lép munkába, a támogatás mértéke a kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, 186 ezer forint lehet. A munkahelyüktől 60 kilométernél közelebb lakók utazási támogatásra jogosultak.
Czomba Sándor arra is kitért, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb probléma a vállatoknál, és ezt a kormány „elsősorban hazai munkaerővel kívánja megoldani.” Az SK On Hungary Kft. Iváncsán elbocsájtott 609 munkavállalót, de az államtitkár szerint a vállalat kizárólag a külföldi kölcsönzött munkaerőtől vált meg, és csoportos létszámleépítést nem jelentettek be. A teljes 1985 főből 416 fő továbbra is kölcsönzött munkaerő maradt, és a vállalat szeptember közepétől kapacitás bővítésben gondolkodik, amit már magyar munkavállalókat és nem külföldi munkaerőt érintené.
Nagy Márton szerint, bár megfigyelhető némi visszaesés az akkumulátoripari szektorban, ez nem lesz tartós, illetve a magyar gyártás az Európai Unió felé irányul, így nem kell attól tartani, hogy a szektort érintő visszaesésének országos hatásai lennének. A kormány friss gazdasági előrejelzéseit tartalmazó konvergenciaprogram szerint a foglalkoztatottak száma 2023-ban 4,72 millió fő volt, és ez az előrejelzés szerint 2024-ben 0,5 százalékkal nő, 2025-ben 0,4 százalékkal, a következő három évben pedig évi 0,3 százalékkal. Ilyen tempóban 2030-ban 4,84 millió foglalkoztatott lesz, csak 115 ezerrel több, mint 2023-ban. A plusz 300 ezres létszám csak valamikor 2043-ban érhető el évi 0,3 százalékos növekedést feltételezve.
A kormány célja, hogy a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2030-ra elérje a 85 százalékot, jelenleg 81 százalék ez a mutató. Az NGM államtitkára, Czomba Sándor kiemelte, hogy a tervezett gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele, hogy megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre. A csütörtökön induló programról az államtitkár elmondta: a célcsoportba tartozik minden, 30. évét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetűek, többek között a tartós álláskeresők, az 50 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, a kisgyermekesek és a vidéki térségben élők.
A kiírásra cégek jelentkezhetnek, a támogatás a munkáltatónak ítélhető oda, a munkaadókat és a munkavállalókat a munkaügyi szervezet köti majd össze. Nagy Márton németországi látogatását követően hangsúlyozta, hogy az elektromos autózásé a jövő, az átállás megállíthatatlan, de lassabb lesz, mint azt korábban hittük. Magyarország uniós elnöksége 2024 második félévében lehetőséget ad arra, hogy felvethessen és napirenden tarthasson olyan kérdéseket, mint az elektromos autózás és az ezzel kapcsolatos átállás. Erről akciótervet dolgoz ki a kormány, amelyet július elején elküld a tagállamoknak.