Magyarország súlyos büntetésre számíthat az Európai Bíróságtól
Az Európai Bíróság hamarosan ítéletet hoz a magyar menekültügyi rendszerrel kapcsolatos ügyben, amely komoly anyagi következményekkel járhat a magyar költségvetés számára.
Az Európai Parlamenti választásokat követően, június 13-án kerül sor az Európai Bíróság ítélethirdetésére a magyar menekültügyi rendszerrel kapcsolatban. A bíróság korábban már elmarasztalta Magyarországot, de a döntés végrehajtása elmaradt, amiért az Európai Bizottság most pénzbírság kiszabását kezdeményezi. A bizottság által javasolt azonnali bírság 1 millió euró, melyhez napi 5468,45 euró büntetési tétel is társulhat, ami az ítélet végrehajtásának elmulasztására vonatkozó időszakra számítva összesen legalább 1 millió 44 ezer eurót tesz ki.
A magyar kormányt további kötelezettségek is terhelhetik, hiszen a bizottság napi 16 393 euró kényszerítő bírság megfizetésére is kötelezné őket az új ítélet időpontjától kezdődően, mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós előírásoknak, és az eredeti ítéletet nem hajtják végre.
Az eljárás költségeinek viselésére is kötelezhetik Magyarországot, ami tovább növelheti a büntetés összegét.
Ezenfelül, április második felében az Európai Bizottság egy másik, a magyar menekültügyi szabályozást érintő ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított. Ennek keretében felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amelyre két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben a válasz nem lesz kielégítő, újabb pénzbírság kiszabását kezdeményezheti a bizottság.
A magyar felsőoktatási rendszerrel, különösen a CEU-ügyben hozott 2020-as bírósági ítélet nem megfelelő végrehajtása miatt is felszólítást kapott a magyar kormány. Ez az ügy is bírósági eljáráshoz vezethet, és szintén pénzbírság kiszabásával fenyeget.
Az Európai Bizottság elemzése szerint Magyarország GDP-je a magas infláció és a magas kamatlábak, valamint a gyengébb külső kereslet miatt csökkenést mutatott tavaly. Azonban a háztartások vásárlóerejének javulásával és a finanszírozási feltételek enyhülésével fokozatos fellendülés várható. Az infláció visszaesett a korábbi nagyon magas szintről, de a fogyasztás élénkülése, illetve az erőteljes nominálbér-növekedés várhatóan visszafogja majd a további csökkenést. Az államháztartási hiány továbbra is magas marad, a GDP-arányos államadósság pedig az idén várhatóan kismértékben nőni fog.
Idén 2,4%-kal nőhet a GDP Magyarországon az Európai Bizottság friss elemzése szerint a tavalyi 0,9%-os visszaesés után. Jövőre már ennél nagyobb, 3,5%-os GDP-növekedést vár a Bizottság. A fogyasztást a reáljövedelmek erőteljes növekedése fogja élénkíteni, amelyet a rugalmas munkaerőpiac, valamint a nyugdíjak és a minimálbérek infláció feletti emelése támogat 2024-ben.
A bizottság szerint az államadósság nőni fog, miközben a kormány szerint csökkenni. A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – derül ki a szervezet tavaszi előrejelzéséből. A költségvetési kiigazítás érdekében tett erőfeszítések (értsd: megszorítások) fékezhetik a gazdasági növekedést, ugyanakkor emelhetik az inflációt. Az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár, szemben a kormány 4,5 százalékos hiánycéljával, amelyet a költségvetési törvényben még nem módosítottak, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel. A magas hiánnyal párhuzamosan az idei évben az államadósság a GDP 74,3 százalékára nő a tavalyi 73,5 százalékról.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a magyar infláció továbbra is az EU-s átlag fölött marad, és csak két ország teljesített rosszabbul nálunk. A GDP növekedése az uniós átlagnál jobb lehet, de a koronavírus-járvány előtti időszaktól messze elmarad. A magyar gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése. A költségvetési hiány 2023-ban a GDP 6,7%-ára emelkedett a 2022-es 6,2%-ról, ami a bevételek alulteljesítésére és a kiadások túllépésére vezethető vissza.