Magyarország blokkolta az EU közös grúziai nyilatkozatát
A Politico szerint Magyarország akadályozta meg, hogy az Európai Unió közös nyilatkozatban ítélje el Grúziát a vitatott külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadása miatt. A grúz parlament a törvényt az EU figyelmeztetéseinek dacára fogadta el, amelyek szerint a törvény aláássa az ország uniós csatlakozáshoz vezető útját.
Az EU nem reagált a törvény elfogadására, csak egyes uniós országok politikusai adtak ki állásfoglalásokat, amiben elítélték azt. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője határozott nyilatkozatot készített elő, de annak kiadását folyamatosan halogatták. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint Orbán Viktor, akit “Európa saját külföldi ügynökének” nevezett, áll a halogatás mögött.
A B-terv az volt, hogy Borrell és Várhelyi Olivér, a külügyekért és a bővítésért felelős biztosok, figyelmeztetést adnak ki, de Várhelyi nem értett egyet a megfogalmazással, így végül ez sem valósult meg. Egy uniós diplomata szerint ez az, amit kapunk, ha "a rókát ültetjük a tyúkólba". A Bizottság egyik tisztviselője szerint jelenleg is azon dolgoznak, hogy minél hamarabb nyilatkozatot adjanak ki.
A grúz törvény kritikusai attól tartanak, hogy a kormány a médiával, az ellenzékkel és a civil társadalommal szembeni kemény fellépésre fogja használni azt a 3,7 millió lakosú kaukázusi országban. Tüntetők tízezrei vonultak az utcára, mert attól tartanak, hogy az új törvény elfogadása megakasztja az ország uniós csatlakozási törekvéseit.
Brüsszel pedig attól tartott, hogy az új törvény a másként gondolkodók elleni brutális fellépést fogja előidézni, de ennél rosszabb lett a helyzet: az ellenzék elleni erőszak és megfélemlítés már most, a törvény hatálybalépése előtt is egyre gyakoribb. Szerda kora reggelig azonban még mindig nem született meg a várt EU-s nyilatkozat.
Végül a közös nyilatkozat kiadása elmaradt, mivel a magyar kormány vétója után Várhelyi Olivér a szövegezéssel való egyet nem értésére hivatkozva nem szavazta meg. Az Európai Bizottság így is talált egy alternatív megoldást, és Josep Borrell nevével kiadott egy nyilatkozatot, amelyben az EU a georgiai nép és a demokrácia iránti elkötelezettségét hangsúlyozza, és felszólítja a georgiai hatóságokat a civilek, újságírók és politikai szereplők elleni erőszakos cselekmények kivizsgálására.
A nyilatkozat említést tesz az Európai Tanács döntéséről is, amely Georgia számára uniós jelöltstátuszt biztosít a 2023. november 8-án megjelent ajánlás kilenc releváns lépésének betartása alapján. Azonban az ügynöktörvény elfogadása ellentétben áll ezekkel, és az uniós csatlakozás érdekében annak mielőbbi visszavonására szólít fel.
Az uniós közlemény címében eredetileg Borrell mellett Várhelyi Olivér is szerepelt, de a bővítési és szomszédságpolitikai biztos neve egy idő után lekerült onnan, ami arra utal, hogy a magyar biztos nem értett egyet a megszövegezésével. A Politico hírlevele szerint a bizottsági közlemény már eleve pótterv volt, mivel eredetileg a tagállami Tanács nevében adták volna ki a dokumentumot, de azt a magyar és a szlovák kormány is vétózta.
A grúz ügynöktörvényt elítélő uniós közlemény kiadása tehát komoly diplomáciai feszültségeket generált, és a magyar kormány, valamint Várhelyi Olivér szerepe is központi kérdéssé vált ebben a folyamatban.