MNB: Uniós szinten is kimagasló a magyar lakásépítési költségek emelkedése
Az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentése szerint 2023 végétől javuló makrogazdasági alapok és élénkülő lakáspiaci aktivitás figyelhető meg, azonban az építési költségek továbbra is jelentősen emelkednek az EU-s összehasonlításban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb Lakáspiaci Jelentése alapján a magyar lakáspiac pozitív változásokat mutat. A foglalkoztatottság történelmi csúcson van, a bruttó bérek kétszámjegyű növekedése mellett az infláció visszaszorítása révén a reáljövedelmek is emelkedő pályára álltak. A fogyasztói bizalom javulása, a kedvezőbb hitelkondíciók és a 2024-től elérhető megújult otthonteremtési támogatások, mint a Falusi CSOK és a CSOK Plusz, is hozzájárultak a lakáspiaci aktivitás növekedéséhez. Ennek ellenére a lakásépítések száma még nem mutat javulást, és az építési költségek továbbra is jelentősen emelkednek az EU-s összehasonlításban.
Banai Ádám, az MNB jegybanki eszköztárért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a tranzakciószámok emelkedni kezdtek, a lakásárak növekedési üteme is erősödött, és a lakáshitelezés is jelentős emelkedést mutatott.
Nagy Tamás, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója szerint a 2023-ban megvalósult lakáspiaci tranzakciószám 21 százalékkal maradt el a 2022. évhez képest, de 2024 első negyedévében már 30 százalékos bővülést mutatott az adásvételszám. A kereslet élénkülésével a tipikus alku mértéke is csökkent, a bérleti díjak pedig jelentősen emelkedtek.
A lakásárak 2023 végére 5,8 százalékos nominális növekedést mutattak, de reálértéken még csökkenést figyeltek meg. A jövedelmek növekedése meghaladta a lakásárakét, így a lakásár/jövedelem mutató mérséklődött. Az inflációt is figyelembe véve ugyanakkor 1,8 százalékkal csökkenhetett a lakások reálértéke.
A lakásárak túlértékeltsége a 2022-ben megfigyelhető csúcshoz képest jelentősen alacsonyabb szinten stagnált, ami a stabil munkaerőpiac és a növekvő reálbérek hatására következett be. Ha ez a tendencia fennmarad, további érdemi árcsökkenés nem várható. Az MNB szakértőinek becslése szerint Budapesten a lakáspiacot tavaly már nem jellemezte túlértékeltség.
A lakáspiaci forgalom növekedését a lakáshitelezés élénkülése is kísérte, a megkötött lakáshitel-szerződések volumene az egy évvel korábbi szint több mint duplájára emelkedett. A dezinflációs folyamatok és a megújult otthonteremtési támogatások is hozzájárultak a hitelkereslet növekedéséhez. A kereslet növekedésével a lakáshitelezés is beindult, tavaly egész évben 50 százalékkal csökkent a hitelszerződések volumene, de a 2024 első két hónapjában megkötött szerződések értéke az egy évvel korábbi szint több mint duplájára emelkedett.
A külföldi lakásvásárlók aránya a hazai vásárlók számának csökkenése miatt emelkedett, különösen Budapest belső kerületeiben és a Balaton környékén.
A lakásépítési költségek továbbra is kimagasló mértékben emelkedtek EU-s összehasonlításban, és a lakásállomány megújulási rátája jelentősen elmarad a régiós országok átlagától. A kiadott építési engedélyek száma is csökkent, és az átadott lakások száma 2024 első negyedévében tovább csökkent.
A Budapesten fejlesztés alatt álló társasházi projektek lakásszáma enyhén csökkent, de a fővárosi újlakáspiac forgalma fokozott aktivitást mutatott. A szabad lakások száma enyhén emelkedett, és a fejlesztő cégek jelentős része árat emelt.
A CSOK Plusz otthonteremtési támogatás főként a nagyértékű, fővárosi használt lakások megvásárlását segíti, az új gyermeket nem vállaló, átlagos jövedelmű, kétgyermekes családok számára viszont lényegesen romlott a lakáshoz jutás esélye a támogatási rendszer átalakítása után.