Friedman önkritikát gyakorolt: Tévedtem Orbánnal kapcsolatban

Tévedtem, amikor azt hittem, hogy Orbán Viktor elveszíti a támogatottságát - írta az ismert amerikai geopolitikai stratéga, aki néhány hete azt állította, a magyar kormányfő elvesztette a fonalat. De George Friedman szerint nem csak ő tévedett, hanem azok is tévednek, akik szerint a magyarországi tüntetők Orbán elveit utasítják el.

Legfrissebb jegyzetében George Friedman emlékeztet arra, hogy néhány hete írt egy cikket a budapesti tömegtüntetésekről. “Számomra úgy tűnt, mintha Orbán irányítása kicsúszna a kezéből, tekintve, hogy nem volt nyoma saját ellenállásának. Tévedtem – amit erkölcsileg be kell ismernem” – írta az elemző.

Friedman szerint az volt a hiba, hogy nem ismerte fel a különbséget Budapest 2024 és Párizs 1968 között. “Nem arról van szó, hogy a tüntetések elégtelenek voltak, és nem is arról, hogy az ügy le van zárva. Sőt, a hétvégén újabb tüntetések voltak a vidéki Debrecenben. A hiba, amit elkövettem, az volt, hogy névértéken vettem, hogy Orbán “erős ember”, aki egy megfélemlítéssel kormányzó, elnyomó rezsimet működtet. A tekintélyelvűek hatalommal és félelemmel kormányoznak, ezért minden olyan tüntetést, amely gyengeséget sugallhat a rezsimnek, le kell verni. Egy ilyen kormányzatban, amikor ilyen tüntetésekre kerül sor, a rendőrség közvetlen akciókkal és tömeges letartóztatásokkal igyekszik eltiporni őket. Orbán nem tett ilyen lépést. Kétlem, hogy nyugodt lenne, de mindent megtett, hogy megmutassa a polgároknak, hogy joguk van tömegesen elmondani a véleményüket. Úgy véli, hogy a kérdés magától megoldódik. Az erős emberek azzal érvelnének, hogy Magyarország civilizált ország. Eddig tehát sem a tüntetők, sem a kormány nem vált erőszakossá” – írja cikkében.

Friedman szerint éppen ezért Európában és az Egyesült Államokban sokaknak, akik Orbánt tekintélyelvű vezetőnek tartják, talán át kell gondolniuk a helyzetet. “Én soha nem tekintettem őt annak, de azt vártam tőle, hogy a pánik állapotában, amelyben szerintem lehet, úgy viselkedjen, ahogyan az ember ebben a helyzetben cselekedne. Ez nem jelenti azt, hogy a politikáját dicsérni kell. (...) Orbán vonakodása az erő alkalmazásától részben kormánya természetéből fakad, részben pedig abból, hogy meg akarja mutatni, hogy az Európai Unió félreértelmezte őt – és ami fontos, helyesen teszi, ha Magyarországot kényelmes távolságban tartja az intézménytől” – írta ez elemző.

Friedman emlékeztet arra is, hogy az európaiak Orbánt tették felelőssé Magyarország európai értékekkel szembeni ellenállásáért, általában feltételezve, hogy nélküle Magyarország elfogadná az európai értékeket. “Videókon néztem, amit a tüntetőkről látni lehetett, és láttam embereket a korrupciót elítélő táblákkal; nem láttam senkit, aki bevándorlók Magyarországra jutását, a homoszexuálisok jogait és más nyugat-európai értékeket követelt volna. Ha tehát a tüntetők megbuktatták volna Orbánt – sőt, még ha erre törekedtek is -, nem valószínű, hogy megváltoztatták volna a magyar politika irányvonalát” – írja.

Jegyzetét azzal zárta, hogy tévedett, amikor azt hitte, hogy Orbán elveszíti a támogatottságát. De szerinte azok is tévednek, akik azt hiszik, hogy a tüntetők Orbán elveit utasítják el. Ezzel szemben Donáth Anna, a Momentum elnöke szerint a magyar illiberalizmus Kínára tekint példaként, és a magyar társadalom, valamint politika kínai típusú átszervezését tartja kívánatosnak. Donáth szerint a köztelevízió együttműködési megállapodást kötött a kínai diktatúra köztelevíziójával, és dokumentumfilmek vetítésébe kezd, amelyek a magyar társadalom ideológiai átnevelését és agymosását szolgálják. Az Európai Unió tagállamában az adófizetők pénzén a kínai állami propaganda termékeit tűzik műsorra, amelyek a nyugati, liberális értékek rendszerszintű megkérdőjelezését hirdetik. Hszi Csin-ping kínai elnök az előző hét második felében látogatott Budapestre, ahol tizennyolc megállapodás született.