Európa megduplázta nap- és szélenergiás céljait, de a hálózatfejlesztés elmarad
Az Európai Unió tagállamai jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére vonatkozó céljaikat, azonban a villamosenergia-hálózat és annak rugalmasságának fejlesztésére irányuló tervek nem felelnek meg a szükséges mértéknek, ami veszélyezteti az energia- és klímapolitikai célkitűzéseket.
Az EU-tagországok átlagosan 87%-kal emelték meg 2030-as naperőmű-kapacitási céljaikat a nemzeti energia- és klímaterveik 2023-2024-es frissítése során, amelyeket 2024. június 30-áig kell elfogadnia az Európai Bizottságnak. A jelenlegi nemzeti ambíciók alapján az EU 2030-ra 626 GW-os fotovoltaikus kapacitást szeretne elérni, ami azonban elmarad a napenergia-stratégiában megjelölt 750 GW-os céltól és az iparági 902 GW-os célszámtól. Csak négy ország nyújtott be konkrét terveket a kereslet oldali rugalmasság növelésére, és csak kilenc ország határozott meg konkrét célszámot az energiatárolásra vonatkozóan. A hálózati infrastruktúra és a kereslet oldali válasz hiánya nyomást gyakorol a hálózatra, és csak két ország, Franciaország és Málta fogalmazott meg célt az elosztó hálózat fejlesztésére. A megfelelő energiarendszer-tervezés hiánya miatt a megújulóenergia-beruházások jelentős része elakadhat, és a megtermelt energia pazarolódhat el.
A szélenergia-ipar szerint is több intézkedésre van szükség a hálózati kapacitások szűkössége miatt, amely késlelteti az európai szélerőművek rendszerhez való csatlakozását. A WindEurope szerint az Európai Bizottság által bejelentett uniós cselekvési terv elősegíti az elektromos hálózat modernizációját, de azonnali lépésekre is szükség van a csatlakozásra váró projektek sorainak csökkentése érdekében. A Boston Consulting Group jelentése szerint 2030-ig 800 milliárd eurót kellene hálózatfejlesztésekre költeni, ami jóval több, mint a Bizottság terveiben szereplő 584 milliárd euró. Az EMBER thinktank elemzése is arra a következtetésre jutott, hogy több ország hálózatfejlesztési terve elmarad a szükséges szinttől.
Magyarországon is van potenciál a hálózatfejlesztési munka fokozásában. A magyar hálózatfejlesztési terv nem eredményezne elegendő kapacitást 2030-ra a frissített NEKT-ben kijelölt, a korábbi 6-6,5 GW-ról 13 GW-ra emelt megújulóenergia-termelő kapacitás cél teljesítéséhez. A piaci előrejelzések szerint a hálózatfejlesztési tervek megvalósítása európai szinten több mint 200 GW-tal kisebb napelemes kapacitáshoz lenne elegendő 2030-ig. A REPowerEU terv legalább 5 milliárd euróval alulbecsüli az éves hálózatfejlesztési beruházási igényt. A hálózatbővítési tervek gyorsulását mutatja, hogy a 2026 után következő négy évben jelentős felfutás várható. A dán átvitelirendszer-irányító például 3300 kilométerrel bővíti hálózatát 2023 és 2026 között. Az öregedő infrastruktúra korszerűsítése is prioritás, mivel a nagyfeszültségű hálózatok nagy része az 1950-es és 1980-as évek között épült. Az elemzések szerint az európai elektromos hálózatok állapota és a fejlesztési tervek elégtelensége veszélyezteti az energiaátállás kellő sebességű gyorsítását. Ezért Európa-szerte sürgősen fokozni kell a hálózati beruházásokat, és a tervezési folyamatokat hozzá kell igazítani az energiaátállás új valóságához.