„Aki meg akar szökni, megszökik” – mire jó a 27 milliárdos rendőrségi nyomkövető rendszer?
Tavaly ősszel hetekre leállt a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer, ami számos kérdést vet fel a rendszer hatékonyságával és megbízhatóságával kapcsolatban.
Tavaly ősszel hetekig nem működött a házi őrizetben lévő gyanúsítottak mozgását figyelő rendőrségi nyomkövető rendszer, ami miatt egy pedofil bűncselekménnyel meggyanúsított férfi is megszökhetett. A sajtó többször is megkérdezte az illetékeseket, de érdemi választ nem kaptak. A 24.hu érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, de válasz helyett csak a hallgatás maradt.
A rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervek által használt nyomkövető rendszerek működését egy magánbiztonsági szakértő szerint két alaptípusra lehet bontani: az egyik csak a területről való kilépést jelzi, míg a másik GPS-funkcióval is rendelkezik, így a személy helyzetét is mutatja.
A rendszer leállása mögött állhatott, hogy a karbantartási szerződés lejárt, és nem újították meg időben. A Communication Technologies Kft. ügyvezetője, Neuman Péter szerint a karbantartásra vonatkozó kérdésekre mint technikai szolgáltató nem tudnak válaszolni.
A rendszer üzemeltetéséről szóló keret-megállapodást az ORFK és a Communication Technologies Kft. között 2023. augusztus 3-án kötötték meg, amelyet 2024. január 12-én módosítottak. A módosítás részletezi a javításra, frissítésre és kompatibilitásra vonatkozó kötelezettségeket.
Az ORFK szerint a nyomkövető eszközök alkalmazása nem csak a bűncselekmény súlyától függ, hanem számos más szempontot is figyelembe vesznek. A rendőrség hangsúlyozza, hogy a szökések előfordulhatnak, függetlenül attól, hogy működik-e a nyomkövető rendszer.
A rendszerben naponta körülbelül 35 000 jelzés érkezik, amelyek közül 800–1000 igényel rendőri intézkedést. Az ORFK szerint a rendőri intézkedést igénylő jelzések közül hány volt fals, arra vonatkozóan nincsenek adatok.
A Communication Technologies Kft. és a Valberg Nyrt. kapcsolatai és tulajdonosi háttere is felvet kérdéseket. A cég korábbi tulajdonosa Tasnádi László volt, aki a belügyi tárca rendészeti államtitkáraként is tevékenykedett. A cég jelenlegi tulajdonosai között szerepel Hetényi László és Neuman Péter, valamint a Média Laboratórium Kft., amely a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. kezében van.
A rendszer hibáinak eltussolása komoly kérdéseket vet fel a rendszer üzemeltetésével és a szerződésekkel kapcsolatban. A cég állítása szerint minden jelentős szerződésről közzétettek minden olyan információt, amely megosztható a nyilvánossággal.