Virág Barnabás: a magyarok egy része egyszerűen nem akar hitelt felvenni
Komoly növekedési tartalékok vannak a magyar hitelpiacon, azonban a GDP-arányos hitelpenetráció alacsony szintje miatt az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk – emelte ki Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
A Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján tartott előadásában Virág Barnabás az MNB alelnöke kitért a magyar hitelpiac helyzetére és a monetáris politika jövőbeli irányaira. Megjegyezte, hogy a lakosság egy része ódzkodik a hitelfelvételtől, és hogy a hitelezett vállalatok köre alig változik. Az alapkamat várható szintjét az első félév végére 6,75-7 százalék közöttire becsüli az MNB.
Az alelnök szerint a 2022-2024-es időszakban a gazdaságpolitika legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése volt, és jelentős fejlődést értek el ezen a területen 2023 folyamán. Idén a fenntartható növekedési pályára való visszaállás lesz a fő cél. Az infláció gyors csökkenését követően Magyarország visszakerült a régiós középmezőnybe, és jó esély van arra, hogy ez a tendencia folytatódik.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az árstabilitás elérése érdekében további erőfeszítésekre van szükség, figyelembe véve a gyorsan változó külső környezetet és a belső folyamatokat, mint például a szolgáltató szektor magas inflációját. A visszatekintő árazás gyakorlatának mielőbbi elhagyása elősegítheti a gazdasági fejlődést.
Az MNB alelnöke szerint az alacsony infláció helyreállítása hosszú távú folyamat, és fontos a várakozások alacsony szinten való lehorgonyozása. A pozitív reálkamatok visszatérésével és az alapkamat csökkenésével a piaci alapú hitelezés helyreállítása a cél az év folyamán.
A nemzetközi kamatpolitikai bizonytalanságokra is kitért, különösen az amerikai kamatpolitika kapcsán. Az MNB-nek a saját kockázati felárainak csökkentésére kell összpontosítania, és figyelemmel kell kísérnie a Fed és az EKB közötti várható divergenciát.
A lakáshitelek kamatfelára gyakorlatilag nulla, köszönhetően az önkéntes THM-plafonnak, míg a vállalati kamatfelárak kevésbé szűkültek. A kis összegű vállalati hitelek kamatai nem csökkentek olyan mértékben, mint ahogy azt a BUBOR csökkenése indokolná.
A vállalati beruházási döntések esetében a keresleti tényezők továbbra is meghatározóak, és a vállalatok jelentős likviditással rendelkeznek, tehát nem a forráshiány jelenti a beruházások és a termelés beindulásának gátját.
A magyar gazdaság hitelpenetrációja az egyik legalacsonyabb Európában, és a trend nem mutat növekedést. A háztartási szektor eladósodottsága az EU-rangsorban az utolsó előtti helyen áll, de a jövedelemarányos és a hitelfedezeti mutatók szerint a háztartások nem túlzottan eladósodottak. A magyar családok jelentős része kerüli a hitelfelvételt, és a kamatok is magasabbak a régiós átlaghoz képest.
A magyar hitelpiac növekedési tartalékainak kihasználásához versenyképes hazai vállalatokra, adatreformra, célzottan alkalmazott támogatott hitelprogramokra, szigorú monetáris és fegyelmezett fiskális politikára van szükség.
A forint árfolyama az elmúlt időszakban erősödést mutatott, ami a rövid távú kedvező gazdasági változásoknak köszönhető. A CIB Bank elemzői szerint az év hátralévő részében a jelenlegi EUR/HUF szint környéki árfolyam várható, bár a magas volatilitás és a viszonylag tág ingadozási sáv megmaradhat. A forint árfolyamának alakulása jelentős hatással lehet a hitelpiacra is, hiszen a stabil árfolyam elősegítheti a gazdasági bizalom növekedését és a hitelezési aktivitás fokozódását.