Ukrán rakétatámadás a Krím-félszigeten
Súlyos károkat szenvedett egy orosz katonai bázis a Krím-félszigeten, miután ukrán rakéták találták el, amelyeket feltehetően brit Storm Shadow robotrepülőgépek indítottak. Az incidens során az orosz katonai egység parancsnoka is életét vesztette.
Hétfő reggel, helyi idő szerint 6 óra körül érkezett a támadás az Ai-Petri hegyen elhelyezkedő orosz katonai bázisra. A krími sürgősségi szolgálatok információi alapján a támadást Storm Shadow cirkálórakéták hajthatták végre, amelyeket az ukrán haderő indított. Ezt az információt az Astra Telegram-csatornán keresztül közölték.
A támadás célpontja egy légvédelmi bázis volt, amelyet még a szovjet időszakban hoztak létre. A bázis fő feladata a nagy hatótávolságú felderítés és a légvédelmi alakulatok koordinációja volt. A hegyen ma is láthatóak a radarokat rejtő gömb alakú kupolák.
A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása után az orosz hadsereg kezdte újra használni a radarállomást, és 2018-ra már része volt a félsziget légvédelmét biztosító radarhálózatnak.
Az Astra által közölt információk szerint a támadás következtében az ezred parancsnoka, Alexszandr Kulakov és egy további katona vesztette életét. A sebesültek számáról és a bázison keletkezett károk mértékéről egyelőre nincsenek pontos adatok.
Ukrajna a háború eleje óta rendszeresen támadja az orosz Fekete-tengeri Flotta hadihajóit, ráadásul súlyos károkat okoztak ezzel az oroszok haditengerészeti képességeinek. A támadásokban kiemelkedő figyelmet kaptak a pilóta nélküli tengeri drónok, amelyek több alkalommal is elsüllyesztettek vagy jelentősen megrongálták a flotta járműveit. Tajvanban attól tartanak, hogy Kína hamarosan szintén inváziót indíthat a sziget ellen, ezért igyekeznek a lehető legtöbb fejlesztést átvenni, hogy az esetleges támadás során bevesse azokat. Tajpejben az ukrán harctéren látott eszközöket kezdtek fejleszteni, amelyektől szintén azt remélik, hogy jelentős károkat tudnak okozni a kínai hadihajóknak.
A keleti nagyhatalom médiája azonban rendszeresen támadja az elképzelést, szerintük a terv „értelmetlen”, mivel nem annyira hatékonyak ezek, mint amennyire gondolja a tajvani hadvezetés. Még ha Tajvan sok pilóta nélküli hajót építene is, valószínűleg nem lenne esélye használni őket – mondta Sao Jungling kínai katonai elemző a kínai állami televízióban. Szerinte a sziget hiába másolná le Kijev nyerőnek tűnő eszközeit és venné át a taktikát, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) fel lesz készülve a tengeri drónok támadásaira. Hozzátette továbbá, hogy egy kínai invázió esetén első körben a tajvani bázisokat és fegyverraktárakat semmisítenék meg, ezért vélhetően nem is állna rendelkezésre megfelelő mennyiségű eszköz a hadihajók ellen. Egy másik szakértő, Vej Tunghszü szerint a tengeri drónok technikai szintje csak korlátozott bevetéseket tesz lehetővé.
Tajvan a 25 millió dollárt szán a pilóta nélküli hajók kifejlesztésére. A tervek szerint 2026-ra már több mint 200 ilyen drónjuk lesz bevethető állapotban. Korábban az Egyesült Államok több katonai vezetője 2027-re jósolta Kína nagyszabású invázióját a sziget ellen.