A veszprémi Szentháromság-szobor elveszett részeinek felfedezése
Meglepő felfedezésre bukkantak egy veszprémi kollégium kertjében, ahol a Szentháromság-szobor eredeti, 1993-ban műkő másolatokra cserélt részeit találták meg.
A Veszprémi Főegyházmegye által megújításra váró várnegyed Szentháromság-szobrának eltűnt darabjait egy vastag borostyánréteg alatt fedezték fel a szakemberek. A kollégium kertjében támasztva találták meg a régóta hiányzó szoborrészeket, amelyeket a borostyán teljesen benőtt. A műemlék talapzata alatt a régészek a rég elbontott kanonokházak falmaradványaira is rábukkantak.
Dr. Nagy Veronika művészettörténész szerint Vörös Tamás, a Veszprémi Érsekség főépítésze emlékezett a kertben látott kőszobrokra, amelyek rossz állapotban kerültek elő, de beazonosították őket a szoborcsoport eredeti figuráiként.
A szoborcsoportot Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotta, és 1750 óta áll a veszprémi vár főterén. A hasonló szoborcsoportokat az ország több pontján is megtaláljuk, és sokukat pestisoszlopként is emlegetik, mivel a járványok után emelték őket. A veszprémi szoborcsoport azonban a kereszténység diadalának és egy új korszak kezdetének állít emléket.
Nagy a falmaradványokról elmondta, hogy a Szentháromság tér helyén egykor apró házak és szűk sikátorok voltak, és a területet földdel töltötték fel, ami a falmaradványok miatt nem engedi elfolyni az esővizet, ezáltal károsítva a követ.
A szobrokat tavaly a Szent István-templomban, idén pedig a Biró-Giczey Házban tekinthetik meg az érdeklődők. A művészettörténész hozzátette, hogy sajnos nem minden eredeti szobor került még elő, és a lakosság segítségét kérik a továbbiak megtalálásához. Korábbi túráikon felhívták a látogatók figyelmét a hiányzó darabokra, és ennek eredményeként egy puttó, valamint a Szűz Máriát ábrázoló szobor is visszakerült.
A szobor eredeti kinézetével kapcsolatos kérdésekre a sümegi plébániatemplomban találtak választ, ahol egy korabeli falfestményen felfedezhető a veszprémi Szentháromság-szobor is. A festmény alapján kiderült, hogy a szobor világos kőszínű volt, a domborművek, a puttók és a csúcsán lévő Szentháromság aranyozott volt. A talapzaton lévő puttók eredetileg apró lámpásokat is tartottak, amelyekkel megvilágították a szoborcsoportot.