Putyin Kínába megy, de minek?
Az orosz elnök a napokban Pekingbe utazik, hogy személyesen tárgyaljon a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel. A két ország viszonya asszimetrikus, Moszkvának nagyobb szüksége van Pekingre, mint fordítva, ezt Hszi Csin-ping ki is tudja használni.
Csütörtökön Pekingbe utazik az orosz elnök. Vlagyimir Putyin azzal Hszi Csin-ping elnökkel találkozik, aki a napokban Magyarországon is járt. Hszi Csin-ping márciusban járt Oroszországban, akkor Putyinnal több órán át tárgyalt, végül alá is írtak néhány együttműködési megállapodást.
Putyin mostani pekingi látogatása lesz a negyedik alkalom, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-pinggel találkozik. Ez persze annak fényében nem is számít rendkívülinek, hogy Putyin egyik legfontosabb célkitűzése a Kína és Oroszország közötti kapcsolat erősítése.
A Power of Siberia 2 elnevezésű tervezett orosz-kínai gázvezeték-projekt kapja a legnagyobb figyelmet Putyin pekingi látogatás során. Ez a projekt kulcsfontosságú a Gazprom hosszú távú stratégiájához, amelynek célja az európai piac kiváltása.
Putyinnak elemi érdeke, hogy az energetika területén rábírja a kínaiakat a minél szorosabb együttműködésre. Moszkva azon fáradozik, hogy bővítse a Kínába irányuló energiaexportot.
A tervek szerint – és a meglévő orosz-kínai megállapodások értelmében – a külföldre irányuló orosz gázszállítások éppen a Kínába irányuló Power of Siberia 1 csővezeték névleges kapacitásának elérésével nőnek idén 18 százalékkal.
De még ha meg is épül a Power of Siberia 2, akkor sem oldható meg csak a kínai szállításokkal a Gazprom veszteségének ellensúlyozása.
Ha igazak is az előrejelzések és 2040-ig mindenképpen növekedik Kína gázigénye, akkor is jó alkupozícióban lesz, nem szorul mindenáron az oroszok segítségére.
Peking a Power of Siberia 2. esetében a halogatásra játszik. A kínaiaknak nem érdeke, hogy drágán jussanak orosz gázhoz, azt viszont tudják: az idő nekik dolgozik.
De Kína nem csak halogat, hanem óvatos is. Ha el is mélyíti a kapcsolatait Oroszországgal, nem hagyja figyelmen kívül az Egyesült Államok szándékait sem.
Peking ugyanígy egyre inkább ódzkodik attól, hogy kész katonai felszereléseket szállítson Oroszországnak.
Moszkvának szüksége van Kínára. Az orosz olajra és gázra nem nagyon találna más vevőt.
A gyakorlatban persze Peking most is kisegíti Moszkvát, csak a legtöbbször “fű alatt”. A két ország közötti kereskedelem során egyre inkább kriptovalutákban fizetnek egymásnak.
Az eredmény: Kína 2023-ban az orosz mikroelektronika mintegy 90 százalékát szállította Oroszországnak.
Ezt persze Washington is tudja. Pekingben abban bíznak, hogy a “fű alatti” kereskedelem felett az amerikaiak szemet hunynak.
Így tehát Putyin és Hszi Csin-ping is arra számít, hogy az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kereskedelem a jövőben növekedik majd.
Ezt pedig Peking értelemszerűen ki is tudja használni majd.
Ha kereskedelmileg Peking felé is dől el a mérleg, Putyin és Hszi Csin-Ping azért tud olyan megállapodásokat is kötni, amivel azért az oroszok is jobban járnának.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping megbeszéléseket folytat az ukrajnai helyzet és az energetikai valamint gazdasági együttműködés témájában. A két vezető legutóbb tavaly októberben találkozott, akkor is Pekingben az Övezet és Út nemzetközi beruházási projekt csúcseseményén, ahol megállapodtak a gazdasági együttműködés fokozásáról.