Parlamenti verekedés és ügynöktörvény elfogadása Grúziában
A grúz parlamentben elfogadták az úgynevezett ügynöktörvényt, amely a külföldi ügynökökről szóló törvénytervezet vitája során verekedéshez vezetett. A törvénytervezet harmadik, utolsó olvasatánál kormánypárti és ellenzéki képviselők közötti lökdösődés és dühös gesztikulálás történt, amelyet a grúz tévé felvételei is rögzítettek. A törvénytervezet, amelyet kritikusok orosz ihletésűnek tartanak, már korábban is kiváltott heves reakciókat a parlamentben; egy hónappal ezelőtt például egy ellenzéki képviselő megütött egy kormánypárti képviselőt, ami kaotikus birkózáshoz vezetett.
A törvénytervezet elleni tiltakozások már hetek óta tartanak Tbilisziben, ahol több alkalommal ezrek követelték a törvény visszavonását. Az állambiztonság szerint a tüntetők puccsra készülnek az államhatalommal szemben. Az elmúlt napokban rendőri túlkapásokról is érkezett hír a parlament épülete előtt zajló demonstrációkról: könnygázt és vízágyút is bevetettek már a hatóságok.
A legutóbbi nagyobb tömegtüntetésen körülbelül ötvenezren vettek részt, és a rendőrség több embert, köztük két amerikai és egy orosz állampolgárt is őrizetbe vett. A szavazás maga is kis híján botrányba fulladt: képviselők fizikailag is egymásnak feszültek a padsorok között. A kormányzó Georgiai Álom egyik képviselőjét a biztonságiaknak kellett visszafogniuk, nehogy összetűzésbe keveredjen az ellenzéket vezető Levan Khabesvili-vel.
A vitatott törvénytervezet értelmében azoknak a médiumoknak és civil szervezeteknek, amelyek jelentős részét, több mint 20 százalékát külföldi forrásokból finanszírozzák, regisztráltatniuk kellene magukat külföldi befolyásoló ügynökként. Ellenkező esetben súlyos bírságokkal sújtanák őket. Az Egyesült Államok tbiliszi nagykövetsége szerint a jogszabályt a Kreml 2012-es ügynöktörvénye inspirálta, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat. Az amerikai külügyminisztérium is „Kreml-ihletésűnek” nevezte a javaslatot.
Salome Zourabichvili grúz elnök már jelezte, hogy vétózni fogja a törvényjavaslatot, ha azt elfogadják, de a kormánypárti többségű parlamentnek van lehetősége felülbírálni az elnöki vétót. Az elnök azt nyilatkozta, hogy megvétózná a törvényt, de a parlamentben akkora többsége van a kormánypártnak, hogy felül tudják írni az ő döntését is. A kormány azzal érvel, hogy a törvény a transzparenciát szolgálja.