Magyarország szellemi nagyhatalomként a kínai barátság tükrében

Magyarország pénz és fegyverek nélkül is szellemi nagyhatalommá tudott válni, amit Kína barátsága is bizonyít. Ezt egy német tudós elemzése alapján állítja a Mandiner, kiemelve, hogy a magyar-kínai kapcsolatok csak az orosz és pakisztáni viszonylatok mögött helyezkednek el.

A Mandiner szerzője szerint Magyarország szellemi nagyhatalommá vált, amit a berlini Merics kutatócsoport elemzése is alátámaszt. Abigael Vasselier, a csoport külpolitikai elemzője szerint Magyarország Kína legszűkebb baráti körébe került, és ebben a tekintetben csak Oroszország és Pakisztán előzik meg a magyar kapcsolatokat.

A kormányközeli lap idézi Philipp Pilkington brit közgazdászt is, aki szerint Európa diplomáciai tengelye Budapest felé mozdult el. A Mandiner ezt úgy értelmezi, hogy a magyar út valósággal létezik, és erős visszajelzést ad arról, hogy Magyarország jelentős szereplő a nemzetközi diplomáciában.

A szerző szerint Magyarország szuverenitásának megőrzése érdekében kénytelen a nagyhatalmak közötti lavírozásra, ellentétben Romániával, amely a helyzet függvényében változtatja meg álláspontját. A cikk azt sugallja, hogy a magyar kormányzat szektorális különadókkal, extraprofitadóval, árstopokkal és kínai beruházásokkal válaszol az Európai Unió pénzügyi nyomására.

A Mandiner szerint azok, akik úgy vélik, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt csak a pénz érdekli, tévednek, és nem értik a magyar vezetők motivációit. A cikk írója szerint, ha Orbán az EU követeléseinek engedne, akkor az uniós pénzek könnyebben érkeznének, de ez nem történik meg.