Magyarország blokkolta az EU-s nyilatkozatot a grúziai törvényjavaslatról
Magyarország és Szlovákia megakadályozta, hogy az Európai Unió közös nyilatkozatban ítélje el a grúziai „külföldi ügynökökről” szóló ellentmondásos törvényjavaslatot. A Politico szerint a magyar kormány képviselőjét nem sikerült meggyőzni, még egy enyhített szövegű javaslattal sem, így az EU egységes állásfoglalása helyett valószínűleg Josep Borell, az EU külpolitikai főképviselője fog nyilatkozatot kiadni.
A grúz parlament kedden összeverekedtek a képviselők a törvénytervezet harmadik olvasatban történő elfogadásának vitáján, amelyet végül 84 igen szavazattal, 30 ellenében elfogadtak. A törvény értelmében a külföldről finanszírozást kapó szervezeteknek mint külföldi ügynököknek kell regisztráltatniuk magukat, ellenkező esetben pénzbírsággal sújthatók. A jogi bizottság mindössze 67 másodperc alatt hagyta jóvá a tervezetet.
A törvényjavaslat ellen az ellenzék és a civil szervezetek április 15. óta tüntetnek, és a tiltakozást a válogatott labdarúgók is támogatják. Több uniós tagállam is aggodalmát fejezte ki a jogszabály kapcsán, és arra kérték Brüsszelt, hogy vizsgálja meg, a törvény veszélyezteti-e Grúzia EU-csatlakozási törekvéseit, és szükség esetén szankciókat is követeltek. Az Európai Parlament képviselői célzott szankciókat sürgettek a törvényt támogató grúz politikusok és parlamenti képviselők ellen.
A grúz kormánypártot azzal vádolják, hogy az orosz mintára írt törvénnyel a csatlakozás szabotálását célozza meg, amelyet a grúzok 80%-a támogat. Salome Zourabichvili grúz elnök támogatását fejezte ki a békés tiltakozásokkal kapcsolatban, és kijelentette, hogy megvétózza a törvényt, bár a parlament egyszerű többséggel felülbírálhatja majd ezt. A grúz fiatalok ígéretet tettek arra, hogy folytatják a tiltakozást és a sztrájkokat az egyre erőszakosabbá váló kormány ellen.
A magyar és a szlovák vétó egyébként érthető, mivel mind a két országban van egy-egy hasonló törvény. Magyarországon a nem régen elfogadott szuverenitásvédelmi törvény, Szlovákiában pedig a magyar lex Sorosként emlegetett jogszabály mintájára fogadott el egy külföldi támogatásokat tiltó törvény van hatályban. A mostani közös vétózás azért is érdekes, mert a szlovákiai rendszer miatt a felvidéki magyar szervezetek is külföldről támogatott szervezeteknek minősülnek. Grúziában októberben hivatalosan parlamenti választások lesznek.
(Borítókép: Tüntetés Tbilisziben, Georgiában 2024. május 13-án. Fotó: Nicolo Vincenzo Malvestuto / Getty Images)