Magyarország újabb vétóval fenyegeti Brüsszelt
Az Európai Unió Bizottsága újabb korlátozásokat vezetne be: ezúttal az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós kikötőkből történő exportját tiltaná meg a tagállamok számára. A cél, hogy csapást mérjen a földgáz iparból származó orosz profitra. Azonban a magyar megbízott nem támogatta a kezdeményezést a diplomaták múlt heti találkozóján, a Politico két forrása szerint, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat nem vetne véget sem az EU-s orosz gázvásárlásoknak, illetve a magyar piaci érdekeket sem befolyásolná közvetlenül.
A magyar megbízott szerint elemezni fogják a csomagot, de nem támogatnak semmit, ami negatív hatással lehet az uniós gázpiacra. Magyarország földgáz kitettségéből és a megszokott orosz-szankció-vétókból kifolyólag valószínűleg sokakat nem érne meglepetésként, ha a kormány ismét az Unióval ellentétes pozícióra helyezkedne Moszkva érdekében. Ugyan a magyar biztos nyíltan nem vetette el az LNG export elleni tilalmat, hangsúlyozta, hogy minden olyan büntető szabályozást blokkolni fog, ami növeli az uniós energiaköltségeket.
További információk szolgáltatására kérte fel a Bizottságot a tervezet részleteiről több tagállam, köztük Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország is, mégis a magyar vezetés bizonyult a legtávolságtartóbb félnek. Az orosz LNG uniós behozatalának csomópontjainak olyan meghatározó tagállamok számítanak, mint Franciaország, Belgium és Spanyolország, éppen ezért az EU egészen idáig halogatta a cseppfolyósított gáz szankcionálását. Az ukrán anyagi tartalékok drámai megcsappanása elszántabb lépésre késztette az Uniót: Brüsszel immáron a Kreml fosszilis tüzelőanyagból származó bevételeit próbálja az új korlátozással csökkenteni. Az viszont, hogy a 27 tagállam egyhangú támogatását igénylő törvényjavaslat sorsa ismét a korábbi vétók sorsára jut-e, nagyban függ attól, hogy Magyarország milyen végső álláspontra helyezkedik a kérdésben.
Magyarországon is volt hasonló
A magyar kormány korábban hasonló jogszabályt vezetett be, amely szerint külföldről támogatott szervezetként kellett regisztrálniuk magukat azoknak a civil szervezeteknek, amelyek évente több mint 7,2 millió forintot meghaladó külföldi támogatásban részesültek. Az Európai Unió nyomására azonban 2021-ben kénytelen volt visszavonni a törvényt. Tüntetések 2017-ben Magyarországon is voltak, de nem értek el olyan mértéket, mint a dél-kaukázusi országban, ahol a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat ellen több tízezren vonultak utcára.
A grúz kormánypárt által támogatott jogszabály nagyon hasonló ahhoz, amit Magyarországon is bevezettek, és a törvényjavaslatot a grúz parlamentnek három olvasatban kell elfogadnia. A harmadik olvasatot május 13-án, hétfőn kezdték tárgyalni, miután az első április 17-én, majd a második május 1-én már átment a parlamenti többségen. Az államfő csak elodázni tudja a törvényjavaslat elfogadását, megakadályozni nem.
A civilekre és a médiára Georgiában már így is elég szigorú törvények vonatkoznak, de a kormánypárt még szigorúbb kontrollt szeretne, még annak árán is, hogy emiatt több tízezres tüntetések vannak. A közvélemény-kutatások szerint a grúzok mintegy 80 százaléka támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást.