Macron kockázatos játékba kezdett, ingadozhat a pénzügyi világ

Emmanuel Macron francia elnök támogatja az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziókat és felvásárlásokat, és nem zárkózik el attól, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal.

A tőkepiaci unió (CMU) az Európai Unió egységes tőkepiacának létrehozására irányuló terv, amely a befektetések és megtakarítások áramlását hivatott megkönnyíteni. A CMU a Római és a Maastrichti Szerződésben gyökerező törekvés, amely alacsonyabb költségek mellett több finanszírozási lehetőséget kínál a vállalkozásoknak. A Covid-19 utáni gazdasági fellendülés előtt Brüsszel új finanszírozási módok után kezdett kutatni, és a CMU segíthet a privát tőke jobb becsatornázásával a munkahelyteremtésben, új lehetőségeket kínálhat a megtakarítóknak és befektetőknek, valamint erősítheti az EU globális versenyképességét.

Az Európai Bizottság 2020-ban fogadott el új cselekvési tervet a CMU-rendszer bevezetésére, amely a zöld, inkluzív és rugalmas fellendülésre, a hosszú távú megtakarítások és befektetések fokozására, valamint a nemzeti tőkepiacok egységes piacba való integrálására összpontosít.

Macron az év elején teljes mértékben támogatásáról biztosította a javaslatot, hogy javítsa az EU versenyképességét és több finanszírozást biztosítson az uniós gazdasági szereplőknek.

A francia államfő javaslatai azonban ellenállásba ütköztek Németország és szövetségesei részéről, akik ódzkodnak a pénzügyi kötelezettségek összevonásától és a francia típusú kapitalizmus átvételétől. Macron szerint az EU gazdasági modelljének átalakításának elmaradása hosszú távon hanyatláshoz és eljelentéktelenedéshez vezetne.

A francia elnök szerint Európa pénzügyi erejét szabadjára kell engedni a beruházások ösztönzésére, a gazdaság korszerűsítésére, a növekedés fellendítésére és a kontinens katonai megerősítésére, válaszul az orosz agresszióra. Macron 1000 milliárd eurós növelést szorgalmaz az EU költségvetésében, hogy a magánberuházások növekedésével párhuzamosan egységes piacot hozzon létre a pénzügyi termékeknél és megtakarításoknál.

Macron hivatalba lépése óta minden uniós reform élére állt, és vállalkozásbarát munkaügyi reformokat és adócsökkentéseket hajtott végre, amelyek hozzájárultak Franciaország nagyberuházási projektek vonzásában elért vezető pozíciójához. Ugyanakkor gazdasági agendája kihívásokkal küzd: a munkanélküliségi ráta csökkenése megrekedt, a költségvetési hiány emelkedését pedig nehéz megfékezni.

Macron elképzelései között szerepel a konszolidáció, amely lehetővé tenné a nagy bankok számára, mint például a BNP Paribas, hogy felvásároljanak kisebb versenytársakat, vagy hogy az európai riválisok felvásároljanak egy francia hitelezőt, mint a Societe Generale. Macron szerint az európai bankok képtelensége a határokon átnyúló fúziók végrehajtására problémát jelent, és a konszolidáció szükséges a kontinens gazdasági növekedéséhez.

Bár a legutóbbi uniós csúcson a tagállamok fele megfúrta a CMU-reformtervet, amelyet Párizs mutatott be, a francia vezető úgy véli, hogy a felismert érdek végül összehozza az európai országokat egy erősebb és egységesebb gazdasági jövő érdekében.

Ezzel párhuzamosan, a magyar kormány stratégiája, amely a nyitottságot és a konnektivitást helyezi előtérbe, és Kínával való szorosabb kapcsolatokat épít, egy alternatív modellt kínálhat Európa számára. Az Asia Times elemzése szerint Magyarország és Franciaország egyaránt fontos szerepet játszik az Európa és Kína közötti kapcsolatok erősítésében, és a magyar kormány pragmatikus megközelítése, amely a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt nyitott együttműködésekre épít, stratégiai előnyt jelenthet a kontinens számára.

A kínai elnök, Hszi Csin-ping párizsi és budapesti látogatása során összesen 18 megállapodást írt alá, amelyek tovább erősítik a kétoldalú kapcsolatokat. Magyarország, amely az elmúlt évtizedben jelentősen növelte közvetlen külföldi befektetéseinek állományát, a globalizáció új kihívásaira reagálva a nemzetközi tömbösödés korai felismerőjeként és haszonélvezőjeként tűnik fel.

Az EU ipari termelése 2023 februárja és 2024 februárja között mintegy 5,4 százalékkal csökkent, míg Magyarország gazdasági teljesítménye növekedést mutat. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy az EU-nak újra kell gondolnia gazdasági stratégiáját, és figyelembe kell vennie a keleti és nyugati kapcsolatok közötti egyensúlyt.

Az Európai Unió számára elengedhetetlen, hogy megfogalmazza érdekeit a nemzetközi színtéren, és ne engedjen a nagyhatalmaknak éket verni partnerei közé. A változó geopolitikai környezetben Európának el kell fogadnia az összekapcsolódás stratégiáját, és azt a stratégiája fontos elemeként kell megfogalmaznia.