A kínai autógyártók nyugati piaci kihívásokkal szembesülnek
A Great Wall Motor egyik vezetője szerint a kínai autóipar túlkínálatra vonatkozó nyugati kritikák alaptalanok, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió vámok emelését tervezi a kínai elektromos járművekkel szemben.
A kínai autógyártók egyre nagyobb nyomás alá kerülnek a nyugati országok részéről, amelyek protekcionista intézkedéseket fontolgatnak a kínai elektromos járművek (EV) behozatalával szemben. Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a Kínából importált termékek széles körénél, köztük az elektromos járműveknél is, emelik meg a vámokat. Az elektromos járművekre vonatkozó vámtarifa idén lép hatályba, a jelenlegi 25%-ról 100%-ra emelkedő végleges tétellel. Az Európai Bizottság is 30-50%-os büntetővám bevezetését mérlegeli.
Parker Shi, a Great Wall Motor nemzetközi tevékenységének vezetője, elismeri a geopolitikai kihívásokat, de határozottan cáfolja, hogy Kína túlkapacitással próbálná bedönteni a nyugati piacokat. A vállalat szerint Kína éves termelési kapacitása 48,8 millió személygépkocsi, azonban idén csupán 27 milliót terveznek gyártani, ami az elektromos járművek iránti növekvő keresletnek és a belső égésű motoros autók értékesítésének csökkenésének tudható be.
A Financial Times szerint az export idén várhatóan 25%-kal, több mint 5,3 millió autóra emelkedik, ami a kínai autógyártók számára fontos növekedési lehetőség. A Goldman Sachs előrejelzése alapján a kínai belső égésű motoros autógyárak kapacitáskihasználtsága 2030-ra 48%-ra csökken, míg az elektromos járműveké 80%-ra nő.
Nyugati tisztviselők szerint Kína jelentős támogatásokkal és olcsó hitelekkel segíti elő a hazai termelőket, hogy aztán a túlkínálatot a külföldi piacokra dömpingként zúdítsa. Shi azonban azt állítja, hogy az autógyártók gyakran olyan gyárakat terveznek, amelyek kapacitása meghaladja a közvetlen szükségleteiket, és a Great Wall Motor is tervezi a gyártás növelését a tengerentúlon, közelebb a külföldi piacokhoz. A cég állítólag Magyarországon, Pécs mellett tervezheti új európai gyártóközpontjának felépítését, bár ez még nem kapott hivatalos bejelentést.
Az USA és az Európai Unió is azt a vádat fogalmazta meg, hogy Kína állami támogatásokkal olyan ipari túlkapacitásokat hozott létre, amelyek tönkretehetik az amerikai és európai gyártókat. Főként az e-autók esetében bírálják Pekinget a túlkapacitásokra építő terjeszkedése miatt. Várhatóan a következő hetekben az Európai Bizottság is büntetővámokat vet majd ki a kínai e-autókra és más, tisztaenergiás technológiai termékekre is. A Fehér Ház úgy számol, hogy ezekből a termékekből évente 18 milliárd dollárnyit visznek Kínából az Egyesült Államokba.
A Biden-adminisztráció további intézkedéseket is bejelentett, mint például a kínai napelemek importadójának megduplázása 25 százalékról 50 százalékra, valamint néhány kínai acél- és alumíniumimport vámjának több mint háromszorosára emelése, a mai 7,5 százalékról 25 százalékra. Az elnök arra is utasította Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselőt, hogy több mint háromszorosára emelje az elektromos járművek lítium-ion akkumulátoraira és az egyéb felhasználásra szánt lítium akkumulátorokra kivetett vámokat. 2025-től az importált kínai félvezetőkre kivetett vámok 25 százalékról 50 százalékra emelkednek.
Első alkalommal vetnek ki vámokat az orvosi tűk és fecskendők kínai importjára, valamint a hatalmas, hajóról partra szállított darukra. A kínai gumi orvosi kesztyűket, valamint egyes légzőkészülékeket és arcmaszkokat is magasabb vámtarifák sújtják.
A Biden-adminisztráció fenntartja, hogy ezeknek a tarifáknak „nincs inflációs hatása”, mert nem a gazdaság „szintjein” érvényesülnek, és csak meghatározott ágazatokat céloznak meg. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az új importadók nem várt következményekkel járhatnak a hazai gazdaságra és az egyéni fogyasztókra nézve.
Kína határozottan ellenzi az USA azon döntését, hogy további vámokat vet ki az ázsiai országból importált termékek széles körére, és a pekingi kormány válaszlépéseket helyezett kilátásba. A kínai kereskedelmi minisztérium közleményében felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul vonja vissza lépéseit, és törölje a Kínával szembeni további vámintézkedéseket, vagy válaszlépéseket tesznek. A kiegészítő vámokat Kína „politikai játéknak” nevezte, mivel a lépés az idei amerikai választások előtt történt. Az Egyesült Államok kormány viszont állítja, csak igyekszik egyensúlyt teremteni aközött, hogy az amerikai munkahelyek védelme érdekében cselekszenek és Peking tisztességtelen támogatási és kereskedelmi gyakorlataira válaszolnak a lépéssel.
A Bloomberg szerint Biden igyekszik szem előtt tartani, hogy az amerikai munkahelyek védelme és a Kína-ellenes intézkedések között megmaradjon az egyensúly, anélkül, hogy destabilizálná a hazai gazdaságot vagy fokozná az inflációt. Az új vámok 2024 és 2026 között lépcsőzetesen lépnek életbe, és a legnagyobb növekedés az elektromos járművek esetében tapasztalható, a vámtarifák megnégyszereződésével. Más importtermékek esetében megduplázzák a illetékeket, vagy először vetnek ki vámot, elsősorban orvosi és egészségügyi termékekre, mint a fecskendők és a tűk, melyekre 50 százalékos vám kerül kivetésre.
A Bloomberg által megszólaltatott szakértők szerint Bidenéknek nincs félnivalója, a kínai válaszlépések enyhék lehetnek. Janet Yellen pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy remélhetőleg nem érkezik nagyvolumenű kínai válasz, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem zárható ki teljesen ez az eshetőség sem.