Kína és Magyarország kapcsolata Hszi Csin-ping látogatása után
Bár a kétoldalú megállapodások részletei nem ismertek, Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása fontos kérdésekre világított rá. A Magyar Külügyi Intézet szakértője, Goreczky Péter elemzése alapján értékeljük a látogatás hatásait és a jövőbeli kilátásokat.
A 2008-as globális válság után a keleti nyitás keretében Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai felértékelődtek, és 2017-ben átfogó stratégiai partnerségre emelkedtek. Peking számára Magyarország az EU-n belül kiemelt partner, mivel nem támogatja az Unió és Kína közötti gazdasági vitákban a kapcsolatok lehatárolását. A kétoldalú kapcsolatok fejlődése ellenére a kínai közvetlen tőkeberuházások (FDI) hosszú ideig alacsonyak maradtak, de 2020-ban és 2023-ban Kína vált a legnagyobb befektetővé Magyarországon.
A kínai FDI összértéke a kormányzati kommunikációban éveken át 4 milliárd dollár körülire tehető, de a CATL és a BYD vállalatok beruházásai jelentősen növelhetik ezt az összeget. A kínai hitelezés feltételei változatosak, és a kamatmentes konstrukcióktól a piaci kamatláb mellett nyújtott hitelekig terjednek. Magyarország stabil makrogazdasági helyzete miatt nem fenyegeti az adósságcsapda veszélye.
Kína európai turnéjának célja az EU és az USA közötti egységes front megakadályozása volt, és a franciaországi látogatás során Macron elnök a kínai piacra való könnyebb belépésért és az ukrajnai háború befejezéséért lobbizott. A budapesti látogatás során a két ország vezetői megerősítették a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének szándékát, és új szintre emelték a kapcsolatokat.
A megállapodások részleteiről kevés információ látott napvilágot, de úgy tűnik, hogy a dokumentumok inkább szándéknyilatkozatok, amelyek a részletek kidolgozásának alapját képezik. A magyar-kínai projektek megvalósításához szükséges lehet a kulturális különbségek áthidalása és a szakemberek képzése. A kínai sajtóban pozitívan értékelték a látogatást, míg a nyugati tudósítások többsége semleges hangvételű volt.
Silk Road between Beijing and Budapest – A Snapshot of Sino-Hungarian Relations címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet, ahol a Magyarország és Kína közötti együttműködés lehetőségeit és kihívásait tárgyalták. Ju Weiwei, a China-CEE Institute alelnöke és ügyvezető igazgatója szerint a két ország egyaránt profitál a kétoldalú kapcsolatból, legyen szó fejlesztésekről, kereskedelemről, oktatásról vagy turizmusról. Kong Yuan, a Chinese Academy of Social Sciences tudományos kutatója kiemelte, hogy Magyarország 2010-es keleti nyitása óta hídként funkcionál kelet és nyugat között, és központi szerepet tölt be ezen a téren.
Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint Kína számára Magyarország az a lehetőség, amely nyitva tartja számára az EU kapuit, és a magyar kormány a kínaihoz hasonlóan realista, a pragmatikus együttműködésben hisz. Magyarország konnektivitás-stratégiája és az Övezet és Út Kezdeményezéshez való viszonya kapcsán Ju WeiWei kiemelte, hogy Kína megújuló energiaszektora óriási léptékkel fejlődik, és ebben is jó példát tud mutatni Magyarországnak. Salát Gergely hozzátette, hogy a magyar kormány egzisztenciális érdekei miatt tartja nyitva kapuit, és a kockázatosabb utat választva megpróbál kapocs lenni nyugat és kelet között.