A kibercsalások drámai növekedése
Az elmúlt év során drámai mértékben, hétszeresére nőtt a kibercsalások és átverések száma, amelyet az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálatának statisztikái is alátámasztanak.
A kiberbűnözési esetek jelentős részét hamis banki telefonhívások (13%), adathalász banki emailek (16%) és hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető csalások (28%) teszik ki. Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője szerint a 2022-es adatokhoz képest hét alkalommal több információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás történt, és az Áldozatsegítő Szolgálathoz beérkezett megkeresések 7 százaléka tartozott a kiberbűnözés kategóriájába.
A csalási módszerek között gyakori elem a gyors cselekvésre való sürgetés. Dr. Dávidné Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus, az Áldozatsegítő Szolgálat szakértője szerint a csalók gyakran félelmet keltő állításokkal próbálják azonnali reakcióra bírni az áldozatokat, például azzal riogatva őket, hogy veszélybe került a pénzügyi helyzetük vagy szeretteik biztonsága.
A csalók gyakran nagy tapasztalattal rendelkeznek a megfélemlítés terén, és képesek felmérni az áldozat félelmeit és szorongásait, amelyeket kihasználva manipulálják őket. Dr. Szilágyi Zsuzsanna, a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ koordinátora szerint a határozott fellépés és a fenyegető kijelentések kombinációja gyakran sikeresen rombolja le az áldozatok önbizalmát.
Amennyiben valaki csalás áldozatává válik, Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella főosztályvezető három lépést javasol: azonnal értesíteni kell a bankot, feljelentést kell tenni, és kapcsolatba kell lépni az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központjával. Az áldozatok gyakran szégyent és bizalmuk megrendülését érzik, ami súlyosabb esetben hosszabb távú lelki problémákhoz vezethet. Ilyenkor pszichológus segítségét kell kérni.