A putyini ügynöktörvény új időszámítást jelez Grúziában
Hiába a több mint egy hónapja tartó, több tízezres tüntetések, a grúz parlament kedden mégis megszavazta az ügynöktörvényt, amelyet az ellenzék „orosz törvénynek” nevez. A kormánypárti többség szerint a szabályozás a finanszírozás átláthatóságát szolgálja, míg a tiltakozók szerint a civil szervezetek ellehetetlenítését és a nyilvánosság szűkítését célozza. Bidzina Ivanisvili, aki a területi viták ellenére igyekszik közös hangot találni Moszkvával, a kormánypárt valódi vezetőjeként határozza meg az ország irányát.
Az ügynöktörvényt alig fél évvel azután szavazták meg, hogy Grúzia EU-tagjelölti státuszt kapott, ami lehetőséget adott volna az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stanó szerint Grúziától elvárják, hogy térjen vissza az európai útra és teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyeket tagjelölti státuszának kérelmezésekor vállalt. Azonban az EU nem tudott egységes nyilatkozatot kiadni a törvény ellen, mivel Magyarország megakadályozta azt, és Orbán Viktor miatt Európa „saját külföldi ügynökének” nevezik a Politicóban.
A törvény elleni tiltakozások ellenére a rendőrség kiszorította a tüntetőket a parlament elől Tbilisziben. A Grúz Álom (DSZ) párt, amely 2012 óta van hatalmon, már tavaly márciusban is megpróbálta elfogadtatni a törvényt, de akkor a tömegtüntetések hatására visszavonták. A párt elnöke többször változott, de Ivanisvili hivatalosan már csak tiszteletbeli elnöke a pártnak, gyakorlati szerepét azonban senki sem vonja kétségbe.
Ivanisvili, aki korábban orosz és francia állampolgársággal is rendelkezett, visszaszerezte grúz állampolgárságát, mielőtt miniszterelnök lett. A volt elnök, Miheil Szaakasvili, aki 2013-ban vesztette el a hatalmat, jelenleg börtönben van Grúziában. Ivanisvili pártja három választást is megnyert, és a következő választások idén októberben lesznek.
Az ügynöktörvény szerint azok a szervezetek, amelyek éves bevételeik 20 százalékát külföldről kapják, az ügynöktörvény hatálya alá esnek. A Társadalmi Igazságosság Központ vezetője, Guram Imnadze szerint az elszámolás átláthatóságát az eddigi törvények is biztosítják. A grúz törvényhozás május elsején második olvasatban is elfogadta az orosz mintára készült „külföldi ügynökökről” szóló ellentmondásos törvényjavaslatot.
Az orosz törvény, amelyet a grúz ügynöktörvény mintájául tekintenek, fokozatosan szigorodott. Az EU tizenkét tagja határozott kiállást kért a grúziai ügynöktörvénnyel szemben, de Magyarország és Szlovákia elutasította az EU közös nyilatkozatát. Ivanisvili szerint a Nyugatnak Grúzia csak ágyútöltelék, és a tbiliszi kormány egyre inkább megtalálja a közös hangot Moszkvával. A grúz kormánypárt célja az orosz mintára írt törvénnyel egyes vélemények szerint a csatlakozás szabotálása lehet.
Az EU közös nyilatkozatát a grúziai törvény miatt a magyar kormány nem engedte át, így az egyhangúság hiányában az uniós külügyi fődiplomata, Josep Borrell adott volna ki egy állásfoglalást, de a végső szöveget a magyar biztos, a bővítési ügyekért felelős Várhelyi Olivér nem fogadta el. Az EU reakciója visszafogott volt, és ez frusztrációhoz vezetett egyes uniós diplomaták körében, akik bírálták az egységes reakció hiányát. Eközben Tbilisziben egyre nő a feszültség, az ellenzékkel szembeni rendőri erőszakról és megfélemlítésről érkeznek jelentések. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyaránt aggodalmát fejezte ki a grúziai helyzet miatt. Salomé Zourabichvili grúz elnök, aki támogatta a tüntetőket, hangsúlyozta, hogy a tüntetések békések maradtak, és nem lesz kísérlet a kormány megdöntésére. „Az út és a hely, ahol mindezt visszafordíthatjuk, az októberi választások” – mondta a CNN-nek adott interjújában.