Új korszak kezdődött, de az érettségi-para a régi: mi van, ha elrontottam?
Dübörög a 2024-es tavaszi érettségi szezon, ezen a héten megkezdődött a szabadon választott tantárgyak vizsgája. Ez az időszak nemcsak a diákok, hanem a szülők számára is megterhelő lehet: felveszik a gyermeket a kívánt szakra? Mi lesz, ha nem nyer felvételt, vagy meggondolja magát időközben és egy másik irányba menne el? Egyáltalán mi történik, ha mégsem úgy alakul minden, ahogyan azt a család eltervezte?
Május 6-án kezdődött a 2024-es tavaszi érettségi időszak, a kötelező tantárgyak vizsgáit a múlt héten tartották, míg a szóbeliket emelt szinten június 5. és 12. között, középszinten június 17. és július 3. között szervezik meg. Az idei év különlegessége, hogy azok a diákok, akik 2020-ban az új Nemzeti Alaptanterv szerint kezdték meg a tanulmányaikat, most szembesülnek az új követelményekkel.
A felvételi rendszer is megújult, a jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörölték, és az egyetemek szakonként határozhatják meg a felvételi ponthatárokat. Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük, és az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.
Az új rendszer szerint az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak, a tartalékos katonai szolgálatért továbbra is sok többletpont jár, és az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához melyik két érettségi tantárgy teljesítése kötelező.
Ha valakit első körben nem vettek fel, lehetősége van a pótfelvételire jelentkezni, de ez a lehetőség idén csak azoknak áll fent, akik februárban sehova nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de a megjelölt szakok közül sehova sem kerültek be, és pótfelvételi esetében csupán egy szak jelölhető meg. A halasztás hátránya lehet, hogy elveszítik a diákstátuszukat, ami ingyenes orvosi ellátást és kedvezményes diákbérlet használatát jelenti.
A diákok más módon is képzik magukat, például OKJ-s képzést végeznek, vagy beiratkoznak a soron következő helyre, ahol felvették őket. Az első félévben még minden következmény nélkül meg lehet változtatni a döntést, de ha már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév után szűnne meg a hallgatói jogviszony, az visszafizetési kötelezettséggel jár.
A diákmunka-vállalás fontos lehet a szakmai tapasztalat szerzésében és az önismeret mélyítésében, ami elengedhetetlen a pályaválasztáshoz. A diákmunka sorsdöntő lehet, és a munkaerőpiacon is jobban érvényesülhet az, aki már diákként dolgozott. A középiskolások jellemzően turisztikai munkára tagozódnak be szívesen, míg az egyetemisták gyakornoki helyekre lecsapnak, ahol a legmagasabb órabérét, jellemzően informatikai területen szerzik. A home office munkakörök begyűrűzése már a diákmunkáknál is érezhető, ami új lehetőségeket nyit meg a diákok számára.
A szülők is segíthetnek a diákmunka-vállalásban, például a saját munkahelyükön, ahol a diákszövetkezet minden munkaügyi adminisztrációt elvégez. A Mind-Diák Szövetkezet elnöke, Göbl Róbert szerint számos előnnyel jár, ha valaki iskolaszövetkezeten keresztül vállal diákmunkát, mint a megbízhatóság, a bejelentés, a fizetés és a jó munkakörülmények biztosítása, valamint a későbbi teljes állás megszerzésének lehetősége. Az iskolaszövetkezeteknél évről-évre nő a verseny, így a szolgáltatásuk színvonalát is emelniük kell. A nyári diákmunkákra jelentkezés még nem késett el, hiszen a szövetkezetek csak egy-két héttel előre kapják meg a munkáltatók igényeit.