Az Egyesült Államok öt új "végítélet-repülőt" vásárol és fejleszti a mesterséges intelligencia alkalmazását
Az Egyesült Államok hadserege öt új repülőgéppel bővíti a "végítélet-flottát", amelyek egy atomháború esetén légi parancsnoki központként funkcionálnának, miközben a mesterséges intelligencia alkalmazását is fejleszti a légierőben.
Az IFLScience szerint a Pentagon 13 milliárd dollárt (több mint 4600 milliárd forint) fordít az új speciális repülőkre, melyek elkészülése 2025 szeptemberére várható. A repülő központok átalakított Boeing 747-8s típusú gépek lesznek, amelyek a jelenlegi, öregedő Boeing E-4B Nightwatch-ok helyét veszik majd át. Ezek a légi főhadiszállások nem csak az amerikai elnök és a védelmi miniszter, hanem az amerikai hadsereg vezérkarának befogadására is alkalmasak lesznek.
A vezetők egy atomháború idején a járműveken biztonságban lennének, és megfelelő műholdas kapcsolat is biztosított lenne számukra a kommunikációhoz.
A jelenlegi E-4B Nightwatch-ok a Boeing 747-200 típusú repülők hadászati célokra módosított változatai, amelyeket eredetileg nemzetközi teherszállításra terveztek. Az átalakítások után ezek a gépek akár egy 111 fős személyzetet is képesek befogadni, és a fedélzeten 6 különböző helyiség található, többek között tárgyalóterem, előadóterem és pihenőszoba is.
Ezzel párhuzamosan az amerikai légierő két repülőgépe, köztük egy mesterséges intelligencia által vezetett vadászgép, 1931 km/h sebesség mellett mutatott be harci manővereket. Az egyiket csak az algoritmusok irányították, ami egy jelentős lépés a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásában.
Az innovatív X-62A – vagy más néven Vista – repülőgép a Lockheed Martin és a Calspan Corporation közös fejlesztése, amelyet az amerikai légierő tesztpilótáinak oktatásához készítettek. A Vista eredetileg egy pilótaképzésre szánt szimulátorprogram volt, de 2022 decemberében először irányított egy valódi repülőgépet, és azóta számos valós és virtuális tesztrepülést hajtott végre.
A mesterséges intelligencia által irányított fegyverek pontosabbak lehetnek, mint az ember által kezeltek, és csökkenthetik a járulékos károkat, például a polgári áldozatok számát vagy annak kockázatát, hogy a baráti gépek egymásra tüzelnek. Ugyanakkor felmerül az etikai kérdés, hogy vajon helyes-e gyilkos gépeket építeni, amelyek minimális emberi beavatkozással döntenek életről és halálról. A szakemberek szerint a katonai célú mesterséges intelligenciát alaposan szabályozni kell.