„Nincs összhangban a realitásokkal” – nekiment az MNB a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának
Súlyos kritikákkal illette a Magyar Nemzeti Bank a magyar kormány 2024 és 2030 közötti Versenyképességi Stratégiáját, amelyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mutatott be áprilisban. Az MNB elemzése szerint a stratégia nem fektet elegendő hangsúlyt a versenyképesség minőségi tényezőire, és nem áll összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mélyelemzésében több fő üzenetet is megfogalmazott a kormány stratégiájával kapcsolatban. Ezek között szerepel, hogy a stratégia elsősorban a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire koncentrál, miközben a minőségi tényezők háttérbe szorulnak. Az MNB szerint a makrogazdasági pálya nem tükrözi a valós gazdasági kihívásokat, és a stratégia nem tekinthető átfogó gazdaságpolitikai programnak, mivel a versenyképességi keretrendszer kulcsterületeinek 80 százaléka nem, vagy csak érintőlegesen jelenik meg benne. Emellett hiányolják a megvalósítási és finanszírozási terv bemutatását is.
Az MNB szerint a kormány stratégiájának helyett inkább a munkaerő-kínálat minőségi javítására, a hazai hozzáadott érték növelésére, a beruházások minőségi szerkezetének megváltoztatására és a tudásalapú szolgáltatószektor támogatására lenne szükség.
A jegybank kiemeli, hogy Magyarország versenyképességi rangsorban való helyezése 2019 és 2023 között romlott, és jelenleg az EU 27 tagállama közül a 19-24. helyen állunk. Az MNB szerint a kormány stratégiája nem ígér javulást ezen a területen.
A kormány stratégiája hat kulcságazatot jelölt ki fejlesztésre, és általános célokat fogalmazott meg, mint például a fejlett technológiák elterjedésének támogatása, a fenntarthatóság és a termelési láncok diverzifikációjának elősegítése. A stratégia célja továbbá a magyar gazdaság dualitásának enyhítése is, amely a nagy, versenyképes külföldi cégek és a kisebb, gyengébb magyar vállalkozások közötti különbségeket jelenti.
Az MNB szerint a kormányzati dokumentum makrogazdasági célkitűzései nem realisztikusak, és a részletek nem konzisztensek. A jegybank szerint a foglalkoztatottság növelése helyett a magasan képzett munkaerő arányának növelésére lenne szükség, mivel Magyarországon a dolgozók között alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya.
A kormány célja az export mennyiségének jelentős növelése, azonban az MNB szerint ez nem feltétlenül jár együtt a gazdaság fejlettségével. Az MNB hangsúlyozza, hogy az export növelése az import növelésével is jár, ami növelheti a külső gazdasági függőséget. Ehelyett az exporton belüli hazai hozzáadott érték növelését tartanák fontosabbnak.
A jegybank szerint a beruházások mennyiségének növelése helyett a beruházási szerkezet átalakítására lenne szükség, mivel a túlzott beruházások kiszorító hatást gyakorolhatnak a fogyasztásra és a költségvetés bevételi oldalára. Az MNB szerint a feldolgozóipar súlyának növelése helyett a szolgáltató szektor fejlesztése lenne előnyösebb.
A kormány versenyképességi stratégiája szerint a profitegyenleg mínusz négy százalékról nulla százalékra emelkedne, de az MNB szerint ez csak növelné a külföldi cégek által kivitt profitot.
A stratégia részleteiről szóló, áprilisban bemutatott 29 oldalas nyilvános anyag mellé készült egy 140 oldalas háttértanulmány is, amelynek kiadását a tárca sajtóosztálya megtagadta, arra hivatkozva, hogy az anyag további döntések megalapozását szolgálja, és az adat megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv működési rendjét.