Európa a versenyképesség erősítésére törekszik
Az Európai Unió felébredt és rohamléptekkel erősíti a közös piac versenyképességét, szembenézve a kínai és amerikai vállalatok térnyerésével. A korábbi gyakorlatot feladva, az EU most támogatásokkal és protekcionista intézkedésekkel igyekszik előnyösebb helyzetbe hozni gazdaságát, amelyből Magyarország is profitálhat.
Az EU korábban szigorúan szabályozta az állami támogatásokat, hogy szabad versenyt biztosítson a belső piacon. Azonban az EU-n kívüli vállalatok könnyebben jutnak támogatáshoz, ami hátrányos helyzetbe hozza az uniós cégeket. A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború hatására az EU enyhített a szabályokon, és az amerikai támogatási programok hatására további lépéseket tett a versenyképesség javítása érdekében.
Két irányú védekezés
Az EU két megközelítésben próbálja javítani a vállalatok versenyképességét: támogatásokkal és az EU-n kívüli cégek tevékenységének korlátozásával. A TCTF keretében a zöld átállást segítő iparágak jelentős állami támogatást kaphatnak, míg az EU CHIPS Act a mikrochip és félvezető gyártást támogatja. Azonban ezek a támogatások elsősorban nem uniós forrásokból valósulnak meg, ami kihívást jelent a tagállamok számára.
Az Európai Bizottság lépéseket tesz a pályázati folyamatok egyszerűsítésére, hogy csökkentse az adminisztratív terheket és ösztönözze az uniós vállalatok terjeszkedését.
Vége a versenytorzító vállalatok térnyerésének
Az Unió a protekcionizmusban találta meg a versenyképesség másik aspektusát. A CBAM karbonvámot vet ki, míg az EUDR pénzügyi szankciókat alkalmaz az erdőirtással összefüggő termékek importőire. Az Anti-dumping és az Anti-subsidy rendeletek, valamint a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását szolgáló FDI screening rendelet az EU-n kívüli vállalatok agresszív terjeszkedését hivatottak korlátozni. Magyarország már bevezette az FDI screening rendeletet, amely előzetes jóváhagyást igényel a tőkeemelésekre és felvásárlásokra.
Az új Foreign Subsidies Regulation rendelet a belső piacot torzító külföldi támogatásokat célozza, és széles hatáskört ad a Bizottságnak bizonyos vállalati tranzakciók engedélyezésére vagy vizsgálatára.
Magyarország jól helyezkedett
Magyarország az elsők között vezette be a TCTF támogatásokat, amelyek a zöld átállást segítő iparágakat célozzák. Az EY szakértői szerint Magyarország hatékonyan él ezekkel a támogatásokkal, amelyek jó hatással lehetnek a magyar vállalatok működésére is. A külföldi támogatásokról szóló szabályozás értéksemleges, így fontos az előzetes felkészülés és a megfelelő dokumentáció a Bizottság vizsgálataihoz.
A magyar kormány protekcionista politikát folytat a magyar gazdaság erősítése érdekében, még ha ez konfliktusokkal is jár. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az állami beruházási kerettörvény, az építésgazdaság egészét formáló építészeti törvény és a közlekedés területén készülő új jogszabály is protekcionista jellegű, de úgy alakítják ki a feltételrendszert, hogy az összhangban legyen az Európai Unió közös szabályaival. Az államtitkár kiemelte, hogy más országok is használnak hasonló intézkedéseket, példaként említve a francia mezőgazdaságot és agráripart, a német nehézipart, valamint az osztrák építőipart. Az Európai Bizottság azonban aggályokat fogalmazott meg az állami építési beruházási törvénnyel kapcsolatban, és az uniós források kifizetésének felfüggesztését is kilátásba helyezte.
Magyarország kifogásai az EU szankcióival szemben
Magyarország fenntartásait fejezte ki, és megvétózta az Európai Unió orosz gázszektorral szembeni szankciók bevezetésére vonatkozó új javaslatát, noha korábban a magyar kormány azt mondta, mivel az LNG-re kivetendő korlátozások nem érintik Magyarországot, nincsenek ellenvetései az ügyben. Az Európai Unió jelentősen korlátozná az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát és reexportját, hogy ezzel is csökkentse Moszkva költségvetési bevételeit. A javasolt szankciók megtiltanák az uniós országoknak az orosz LNG behozatalát és reexportját, ami jelentős nyereségtől fosztaná meg Moszkvát.
Úgy festett, hogy az uniós nagykövetek hétfői ülésén a büntetőintézkedéseket napirendre veszik majd a következő EU-csúcsra, azonban váratlanul Magyarország mégis belengetett egy vétót az ügyben. Bár az Orbán Viktor vezette kormány már régóta ellenzi a Moszkva elleni további energetikai szankciókat, de eddig a kabinet nem emelt kifogásokat a lépés ellen. Sőt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy az LNG-vel kapcsolatos szankciók nem érintenék közvetlenül Magyarországot, ezért nem terveznek vétót.
Most viszont a Politico arról számolt be, hogy egy múlt heti diplomáciai találkozón Magyarország uniós nagykövete kijelentette, hogy blokkolni fog minden olyan szankciót, amely növeli az energiaköltségeket Európában. Míg több más ország, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország több technikai információt kért az intézkedésekről, Magyarország volt a legellenségesebb a javaslattal szemben. Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta az LNG-szankciókat annak részeként, hogy először próbálta szankciókkal megcélozni Moszkva jövedelmező gázágazatát.
Az LNG-szankciók bevezetése jelentős változást jelent az EU stratégiájában, mivel a jelek arra utalnak, hogy a Kreml fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeinek visszaszorítására tett erőfeszítések eddig korlátozott eredményeket értek csak el. Bár a Gazprom két évtized után először veszteséges lett 2023-ban, a cseppfolyósított földgázon más orosz cégek eddig komoly bevételeket realizáltak. Brüsszel kerülte az LNG szankcionálását, mivel az árak magasak voltak, és egyes országok jelentősen függtek a szállítmányoktól. Az európai LNG-piacok azonban mostanra stabilabbá váltak, ami szabadabb kezet ad Brüsszelnek a korlátozások bevezetésére. Magyarország azonban továbbra is aggódik amiatt, hogy a szankciók destabilizálhatják a piacokat, és áremelkedéshez és ellátási kockázatokhoz vezethetnek.