Az uniós tagállamok megszavazták a menekültügyi csomag kulcselemeit
Az Európai Unió tagállamai kedden jóváhagyták a menekültügyi és migrációs csomag tíz elemét, amelyek között szolidaritási rendelkezések és az előszűrési eljárások is szerepelnek. A csomag elfogadása jelentős változásokat hozhat az EU menekültügyi politikájában.
Az uniós tagállamok a Tanács keretében már tavaly decemberben megállapodtak az Európai Parlamenttel a menekültügyi és migrációs csomagban foglalt szabályozásokról. A csomagban szereplő jogszabályok egymásra hivatkoznak, és politikailag is összefüggő egészet alkotnak. A szavazáshoz nem volt szükség egyhangú döntésre, a minősített többség elegendő volt, amelyet legalább 14 kormány támogat, képviselve a szavazó országok lakosságának legalább 65%-át. Magyarország és Lengyelország minden esetben ellene szavazott, míg Csehország és Szlovákia többnyire tartózkodott, Dánia és Írország pedig korábban kivételt kapott a belügyi szabályok alól, ezért nem is szavazott és a többség megállapításához sem számoltak velük.
Az Európai Parlament képviselői 2024. április 10-én szavazták meg a szövegeket, bár a szavazást menekültbarát tüntetők miatt meg kellett szakítani, és néhány javaslat csak szűk többséggel ment át.
A csomagban szereplő rendeletek között található a menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet, amely a szolidaritást tenné kötelezővé a migrációs nyomás alatt álló országokkal, lehetőséget adva a pénzügyi hozzájárulásra, a menedékkérők átvételére vagy technikai támogatásra. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet közös szabályokat hozna létre, és rövidebb határidőket szabna az alaptalan kérelmek elbírálására. A válsághelyzeti rendelet a szolidaritást biztosítaná a tagállamok között, és kezelné azokat a helyzeteket, amikor a migrációt eszközként használják fel az EU stabilitásának aláásására.
Az új szabályok közé tartozik a menedékkérők bizonyos kategóriáira – például a kísérő nélküli gyerekekre – vonatkozó kötelező határellenőrzési eljárás, a migránsokról pontosabb és teljesebb adatokat gyűjtő új Eurodac-adatbázis létrehozása, valamint a tagállamok közötti egyértelmű felelősségmegosztást tartalmazó, ésszerűsített európai menekültügyi eljárás.
A magyar kormányoldal korábban a kötelező áthelyezéseket kifogásolta, de a csomag jelenlegi formájában ez nem kötelező elem. A kormány kommunikációja mostanra arra helyeződött át, hogy a csomag Európa kapuit tágra nyitja az "illegális bevándorlók" előtt. Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője is ezt hangoztatta, és a magyar jogállamiságról szóló vitával próbálta összekötni a kérdést.
A jogszabályok kihirdetése után két éven belül lépnek életbe. Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly nyáron bejelentette, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette, hogy a magyar kormány nem fogja feladni a jogi-fizikai határzárat. Amennyiben egy tagállam nem tartja be az uniós jogszabályokat, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami pénzbüntetéssel is végződhet.
Az EU közben harmadik országokkal tárgyal a migráció csökkentése érdekében. Tavaly Tunéziával, idén pedig Egyiptommal és Marokkóval kötött megállapodásokat. Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette, hogy 19 tagállam támogatja a menekültek kezelésének kiszervezését EU-n kívüli országokba. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig egy olyan tervet említett, amely szerint az Olaszországba érkező migránsokat albániai menekülttáborokban helyeznék el a letelepedési kérelmük elbírálásáig.
A csomag az utolsó szavazásra a pénzügyminiszterek tanácsa elé került, ahol a formális szavazást kellett lebonyolítani. A Tanács szerint a reform mérföldkőnek számít, mert egy olyan szabályrendszert hoz létre, amely segíti a menekültek érkezésének rendezett kezelését, hatékony és egységes eljárásokat hoz létre, valamint biztosítja a tagállamok közötti igazságos tehermegosztást. A Tanács összesen 10 jogalkotási aktust fogadott el, amelyek alapján a tagállami hatóságok lehetőséget kapnak arra, hogy az illegális migránsokat és menedékkérőket a külső határokon a megfelelő eljárás alá vessék, kibővítik az adatfelvételre, az egészségügyi és biztonsági szűrésre vonatkozó eszközöket. A biometrikus adatokat központilag tárolják majd, ami elméletben kizárja, hogy egy kérelmező több kérelmet is beadjon majd.
A minősítési szabályozásról és a befogadási feltételekről szóló irányelv egységes szabályokat állapít meg a nemzetközi védelem megadásának kritériumaira és a menedékkérők befogadásának normáira. Ez a remények szerint hozzájárulhat a tagállamok közötti másodlagos mozgások csökkentéséhez is.
A legnagyobb vitát az úgynevezett kötelező szolidaritás váltotta ki, amely a lengyel és a magyar értelmezés szerint migránsok befogadására kötelezné a tagállamokat. Azonban, ha egy frontország nem képes megbirkózni a rá nehezedő nyomással, akkor a többi tagállamnak segítenie kell: vagy menedékkérők átvételével, vagy át nem vett menedékkérőnként 20 ezer euró megfizetésével, vagy pedig alternatív szolidaritási intézkedésekkel (pl. határőrök biztosítása vagy befogadóállomások telepítésének segítése).
Nicole de Moor, belga menekültügyi és migrációs államtitkár szerint a menekültügyi és migrációs paktum igazságosabb és erősebb migrációs rendszert fog biztosítani, amely konkrét változásokat hoz a helyszínen. Ezek az új szabályok hatékonyabbá teszik az európai menekültügyi rendszert és növelik a tagállamok közötti szolidaritást. Az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik harmadik országokkal az illegális migráció kiváltó okainak kezelése érdekében.