A kormány fenntartaná a lakáshitelek THM-plafonját és a KKV-k támogatását hangsúlyozza
Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára bejelentette, hogy a kormány szándékában áll fenntartani a lakáshitelek jelenlegi, 7,3%-os önkéntes banki THM-plafonját, miközben a kkv-k támogatását is kiemelten kezeli.
A Portfolio keddi Hitelezés 2024 konferenciáján Lóga Máté értékelte a hitelpiac helyzetét, és több fontos megállapítást tett. Elmondása szerint a lakossági hitelezés terén már látható az élénkülés és a normalizálódás, míg a vállalati hitelezésben egyelőre csak az óvatossági motívum oldódásáról beszélhetünk. Az újlakáshitel-szerződések havi összértéke lassan eléri a 2022. évi átlagos szintet, és a piaci hitelek havi szerződéses összege a Covid előtti értékeket is elérte az utóbbi hónapokban.
A vállalati hitelezésben a devizahitelezés felé történt eltolódás figyelhető meg, miközben a különböző támogatási programok jelentős támogatást nyújtanak a hazai vállalatoknak. 2023 januárja óta a szerződéses összegek több mint kétszeresére nőttek év/év alapon, és a támogatott lakáshitelek havi szerződéses összege is folyamatosan emelkedik.
A forinthitel-tranzakciók azonban továbbra is gyengén teljesítenek, amit a kormány felmérései szerint a magas kamatszint és a gyengélkedő európai gazdasági környezet okoz. A kkv-támogatási programok iránti kereslet folyamatos, és a Garantiqa kezességvállalásai révén akár 30-50 bázisponttal csökkenhetnek a kkv-k hitelfelvételi költségei. A Baross Gábor Hitelprogramban felvett hitelek jelentős részarányt képviselnek az új hitelszerződések között.
A kkv-hitelállomány stagnál, és a kifutó NHP-állományok helyét a Széchenyi Kártya Program veszi át. A hitelezést meghatározó tényezők között a hozamkörnyezet és az óvatossági motívum egyaránt fontos szerepet játszik, és számos vállalat esetében az exportpiacok gyengélkedése okozza a beruházások elhalasztását.
Ugyanakkor számos pozitív folyamat is megfigyelhető a gazdaságban, mint például a reálbérek növekedése, a fogyasztás visszapattanása, az ipari értékesítés növekedése, a termelő ágazatokban a befektetések bővülése, valamint a vállalati profitok növekedése. A jövő évi 4%-os növekedési cél eléréséhez szükséges lesz az óvatossági motívum feloldása.
A kamatstop megvédte a kkv-kat a megemelkedő hozamkörnyezet negatív hatásaival szemben, és a kkv-kamatstop kivezetése nem jelentett többletterhet a kkv-k számára. A kamatfelárak elengedése, amelyet a bankokkal közösen február elejétől április végéig tettek lehetővé, pozitívan hatott a kkv-hitelezésre. A kormány kiértékelné ezt az eszközt, és párbeszédet kezdene arról, hogy milyen formában lehetne folytatni.
A lakáshitelek esetében az önkéntes, jelenleg 7,3%-on álló THM-plafon fenntartása elengedhetetlen a lakáshitelezés dinamikájának fenntartása érdekében, és a kormány ezt a célt szeretné elérni. Emellett a kormány tavaly kiadott egy rendeletet a természeti katasztrófákra, háborúra és egyéb válsághelyzetekre való gazdasági felkészítésről, amelynek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium minden háttérintézményétől, így a szakiskoláktól is adatokat kért. A szakképzési centrumoknak egyetlen hétvégéjük volt válaszolni arra, hogy mire van szükségük ilyen esetekben, például alapvető élelmiszerekre, fogyasztási cikkekre, mezőgazdasági termékekre és ipari alapanyagokra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület által megfogalmazott aggodalmakra is, amelyek szerint a magyar családi vállalkozások veszélyben vannak az üzemanyag-kiskereskedelemben. A minisztérium szerint a vádaskodás helyett a hatékony működésre kellene törekedni. Az FBSZ szerint az üzemanyagokon lévő túlzott adóterhek, a nagyvállalatok kimagasló profitabilitása a KKV szektor és a lakosság terhére, valamint az üzemanyag kiskereskedelmi üzletágban évtől évre emelkedő adóterhelés jelent problémát. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a kormány 2010 óta kiemelten támogatja a kkv szektort, és annak megerősítésére, hatékonyságának és versenyképességének növelésére törekszik.