Háromhavi csúcsára erősödött a forint
A forint árfolyama jelentős erősödést mutatott, elérve a három havi csúcsot, amihez külföldi gazdasági tényezők is hozzájárultak.
A magyar fizetőeszköz lassú, de biztos erősödésnek indult. Egy hete még 388-389 forintot kellett fizetni egy euróért, mostanra azonban 385,75 forintot ér el a napi legerősebb szinten. Ez a február eleji állapothoz képest jelentős javulás, hiszen a forint utoljára február 7-én volt ilyen erős az euróval szemben.
A dollár árfolyama is csökkent a forinthoz képest; míg a múlt héten még 362 forintot kellett érte adni, jelenleg 357,4 forintnál tartunk. Ebben az esetben is vissza kell mennünk február 5-éig, hogy hasonlóan erős forintot találjunk.
Az erősödés hátterében többek között külföldi gazdasági események állnak. A német ZEW gazdaságkutató intézet adatai szerint javult a német üzleti hangulat, ami az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta a legpozitívabb. Emellett Joe Biden amerikai elnök bejelentette a Kínával szembeni durva büntetővámokat, ami inflációs félelmeket keltett, és a dollár gyengüléséhez vezetett. Az euró így erősödött a dollárral szemben, de a Közép-Európai régió kisebb gazdaságai is profitáltak ebből, különösen azok, amelyek gazdasága jelentősen függ Németországtól.
A befektetői optimizmus is hozzájárulhat a forint erősödéséhez. A Bank of America friss alapkezelői felméréséből kiderül, hogy a profi befektetők körében uralkodó optimizmus 2021 novembere óta nem látott mértékű. A felmérés során megkérdezett szakértők 82 százaléka szerint az év második felében megindulhat az Egyesült Államokban a kamatok lefaragása, ami további erősödést eredményezhet a forintban.
Ugyanakkor az ingatlanszektor megítélése mélypontra jutott, ami a 2008-as globális pénzügyi válság óta nem tapasztalt pessimizmust tükröz. A megkérdezettek nettó 28 százaléka súlyozza alul az ingatlanszektor a kezelt portfóliókban, ami rettenetesen alacsony érték. Az ingatlanpiaci helyzet azonban eltér az akkori válság idejétől, mivel az Egyesült Államokban a lakásárak a 2022 első félévét jellemző visszaesés óta már közel másfél éve szinte folyamatosan emelkednek, bár reálértékben ez stagnálásnak felel meg.
A befektetők jelenleg a technológiai részvényeket és az árupiaci termékeket részesítik előnyben, amelyek iránti bizalom egy hónap alatt nettó 11 százalékról nettó 13 százalékra emelkedett. Az ingatlanszektorral szembeni aggodalmak ellenére a befektetők nem tartanak nagy bedőlésektől ebben a szektorban, és a piacokat általánosan fenyegető legnagyobb kockázatok között most a tartósan magasabb ragadó inflációtól, illetve a geopolitikai helyzet romlásától tartanak.