A vulkánok kevéssé ismert, de annál nagyobb veszélye: az iszapár
A vulkáni veszélyek között gyakran emlegetjük a lávafolyásokat és a vulkáni hamuesőket, azonban a kevésbé ismert, de rendkívül pusztító iszapárok is komoly fenyegetést jelentenek. Az indonéziai Marapi vulkán esete rávilágított arra, hogy ezek a jelenségek még a vulkánok nyugalmi állapotában is előfordulhatnak.
A Marapi vulkán tavalyi kitörése során 23 turista vesztette életét, akik a veszélyjelzést figyelmen kívül hagyva másztak fel a hegyre. A vulkán az elmúlt hónapokban is folytatta a hamukibocsátást, és a lejtőit vulkáni üledék borította be. Május 11-én egy hatalmas monszuneső következtében villámárvizek alakultak ki, amelyek iszapárokat hoztak létre, és ezek a zagyáradatok több falun átgázolva eddig 43 emberéletet követeltek.
Az iszapár, amit az indonéziaiak laharnak neveznek, egy víz, kőzetdarabok és aprószemcsés üledék keveréke, amelynek ereje sokkal nagyobb, mint a vízfolyamoké. A laharok a vulkánok korábbi kitöréseinek laza törmelékanyagát tartalmazzák, amelyet egy heves esőzés vagy olvadó jég- és hósapka könnyen fel tud kapni, és ezek a meredek hegyoldalakon gyorsulva nagy pusztítást végezhetnek.
A laharok nem csak Indonéziában, hanem világszerte is okoztak már katasztrófákat. A legtragikusabb eset 1985-ben Kolumbiában történt, a Nevado del Ruiz vulkán kitörésekor. Az olasz vulkanológusok által készített veszélytérképek ellenére a helyi vezetők nem fogadták el a veszélyhelyzetet, és a kitörés következtében egy iszapár Armero városát elpusztítva 23 ezer ember halálát okozta.
Az Egyesült Államokban a tragédia hatására létrehoztak egy vulkanológus szakemberekből álló csapatot, amely a fejletlen országokban segíti a vulkáni kitörések előrejelzését és veszélykezelését. Ezt a csapatot 1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán esetében is bevetették, ahol a kitelepítéssel több tízezer ember életét sikerült megmenteni.
Az iszapárok nem csak vulkánkitörés során alakulhatnak ki. 1953-ban az új-zélandi Ruapehu vulkán krátertavának átszakadása következtében egy iszapár megrongálta a Whangaehu folyó feletti hidat, amelyen később egy vonat zuhant a folyóba, 151 ember halálát okozva.
A Marapi vulkán esete rámutat a korai veszélyfigyelmeztető rendszerek és az iszapárokra való felkészülés fontosságára. A szakemberek szerint az iszapárok egyre gyakoribbá válnak, és a veszély több helyen is növekszik.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.