A követeléskezelés változásai a Covid óta
Amennyiben nem sikerül megegyezni a követeléskezelőkkel, egy 100 ezer forintos banki tartozás akár 184 ezer forintra is nőhet a különböző díjak és késedelmi kamatok miatt. Lencsés Tamás, az EOS Faktor ügyvezető igazgatója a Hitelezés 2024 konferencián kiemelte, hogy a követeléskezelőknek nem érdeke a tartozások befizetésének elhúzódása.
Az előadás során Lencsés Tamás a "A fedezetlen banki tartozások utóélete – Mi változott a Covid óta eltelt időben?" témakörben beszélt. Az EOS által végzett nagyszabású kutatásban fél millió fedezetlen követelést elemeztek az elmúlt öt évben.
Az adatok szerint az átlagos egy adósra eső követelésszám 1,3, és a követelések 38,6 százaléka fogyasztási hitelből származik. A követeléskezelőknél a legnagyobb részt, 43,2 százalékot, a telekommunikációs számlák teszik ki, míg a bankok és közüzemi szolgáltatók aránya 38,6, illetve 17,6 százalék.
A telekommunikációs számlák kifizetése marad el leggyakrabban, amikor az adósok fizetési nehézségekkel küzdenek. A nemteljesítő hitelek piacán növekedés várható, amit a telekommunikációs számlák befizetési aránya is tükröz.
A tartozások rendezésének módja is változik: a banki átutalások aránya emelkedik, 2023-ban ez már 83,6 százalékot tett ki. Ezzel szemben a készpénzes és postai befizetések aránya csökken, ami a digitális szolgáltatások társadalomba való beépülését mutatja a covid-járvány után.
A fiatalabb generáció pénzügyi tudatossága javul, a digitális korban a pénzügyek kezelése és a befektetések könnyebben hozzáférhetővé váltak számukra. A fizetési morál azonban 2019-es adatok alapján romlott, 4,5 százalékos visszaesést mutatva, ami azt jelenti, hogy az adósok kevesebb jövedelmet tudnak hiteltörlesztésre fordítani.