Rendkívüli parlamenti ülés az állítólagos brüsszeli beavatkozás ügyében
A magyar parlament rendkívüli ülését tartja, amelyet Deutsch Tamás kezdeményezett, reagálva Hajnal Miklós momentumos politikus kijelentéseire. A napirend előtti felszólalások után a képviselők a baloldal állítólagos brüsszeli politikai akcióiról vitáznak.
A parlament hétfői ülését napirend előtti felszólalásokkal kezdték, amelynek összehívását Deutsch Tamás indítványozta márciusban, Hajnal Miklós, a Momentum politikusának egy kijelentésére reagálva. Hajnal az ATV-ben beszélt arról, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin európai parlamenti képviselők "egy csomó olyan dolgot csinált az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben, amiről azt gondoltuk volna korábban, hogy nem megvalósítható" és példaként említette a Magyarországgal szembeni jogállamisági és kötelezettségszegési eljárásokat. Deutsch Tamás szerint ezzel beismerték, hogy Magyarország ellen "áskálódtak".
A felszólalásokat követően a képviselők három órán át interpellációkat, kérdéseket és azonnali kérdéseket tesznek fel, majd a baloldal állítólagos "magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak" feltárását célzó vizsgálat eredményeiről folytatnak vitát. A Momentum szerint Cseh Katalin is felszólal majd az ülésen.
Kanász-Nagy Máté, az LMP politikusa napirend előtti felszólalásában egy friss hírt hozott fel, amely szerint több száz dolgozót küldtek el az iváncsai akkumulátorgyárból. Kiemelte, hogy a magyar kormány jelentős támogatást nyújt a gyáraknak, miközben tömeges elbocsátások történnek. Hozzátette, hogy egyelőre nem ismert, hány magyar és hány külföldi állampolgárt érintett az elbocsátás, de tudni lehet, hogy kölcsönzött munkaerőről van szó. Kanász-Nagy szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem részesülnek hasonló mértékű támogatásban.
Fónagy János államtitkár válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az RTL híradása szerint az iváncsai gyárban még csak tesztüzem folyik, és a termelés még nem indult el. Az államtitkár szerint a munkaerőkölcsönző által közölt információk alapján a leépítéssel érintett munkavállalók más munkahelyre való elhelyezése biztosított, és a leépítés főként külföldi munkavállalókat érint. Fónagy kiemelte, hogy a kölcsönzött munkaerő alkalmazása lehetővé teszi, hogy szükség esetén több munkást vegyenek fel, és amikor már nincs rájuk szükség, akkor őket bocsátják el, nem az állandó dolgozókat. Későbbi felszólalásában Fónagy János tisztázta, hogy a leépítés kizárólag külföldieket érintett, tehát magyar munkaerőt nem. Az államtitkár szerint ez a gyakorlat a kapitalizmus velejárója, amely szerint ha jól megy egy üzem, akkor felvesznek munkavállalókat, ha nem, akkor elbocsátják őket.