Rejtélyes földrengések a német–cseh határon
A Németország és Csehország közötti határ mentén tapasztalt szokatlan földrengéssorozatok arra utalhatnak, hogy magma mozog a föld mélyén, a Live Science szerint. A jelenségek a Vogtland régióban fordulnak elő, amely ismert rendszeres, alacsony intenzitású földrengésrajokról.
E földrengések általában több hétig tartanak, és többnyire csak enyhe földmozgásokat okoznak. Torsten Dahm, a GFZ Német Földtudományi Kutatóközpont munkatársa szerint a területen a legnagyobb ismert földrengések 4,5-ös erősségűek voltak.
Dahm és csapata nemrégiben helyezték üzembe az új szeizmométer-hálózatot, amelyet a Vogtlandban fúrt kutakba telepítettek. Ezek a műszerek rögzítettek egy március végi földrengéscsoportot, amelynek középpontja 15 kilométerrel északra helyeződött el a korábbiaktól, és a rengések egy közel vízszintes földalatti struktúránál következtek be, nem pedig egy függőleges törésvonalnál, mint korábban.
A kutatók számára meglepő volt a megfigyelés, mivel a régió szeizmikus viselkedése összetettebbnek bizonyult, mint azt előzetesen várták. Vogtland távol esik a tektonikus lemezek határaitól, és Dahm szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy mi okozza a földrengéseket a térségben. Azonban felmerült az a lehetőség, hogy a földrengések hátterében a mélyből feltörő szén-dioxid áll, amely a magmából származik, körülbelül 50 kilométeres mélységből. A területen nincsenek aktív vulkánok, és csak kevés bizonyíték van az ősi vulkáni tevékenységre.
A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy a magma közvetlenül a köpenyből származik-e az adott régió alatt, vagy a rengéseket a magma által termelt folyadékok és gázok okozzák. A földkéreg nyomása valószínűleg megakadályozza, hogy ezek az anyagok a felszínre törjenek, de idővel felhalmozódhatnak.
Ha ez a helyzet, a kutatók szerint lehetséges, hogy a jelenleg békésnek tűnő régióban egy nap vulkánok jelenhetnek meg. A másik lehetőség az, hogy a magma a felszín alatt marad, és továbbra is kisebb földrengéseket okoz.
A kutatás eredményei más területek szeizmikus aktivitásának megértésében is segíthetnek. Dahm hozzátette: „A szeizmicitás pontos megfigyelése révén most jó lehetőség nyílik arra, hogy jobban megértsük, mi áll a földrengésrajok mögött”.