Orbán Viktor gratulált a csádi választások győztesének
Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Mahamat Idriss Déby Itnónak, a csádi választásokon győzedelmeskedő diktátornak az ex-Twitteren, az X-en. A választásokon Déby 61,3%-os többséggel nyert, míg a második helyezett Succes Masra 18,53%-ot szerzett, aki azonban magát tartja győztesnek és az Alkotmánybírósághoz fordult az eredmények megsemmisítése érdekében.
Magyarország 2023 ősze óta fokozott figyelmet fordít Csádra, amikor is a kormány bejelentette, hogy a Honvédség első bilaterális misszióját indítja el az afrikai országban. A misszió indításának pontos okai és Orbán Gáspár, a misszió egyik fő szervezőjének szerepe nem teljesen világos. A műveletet eredetileg áprilisra tervezték, de a választások eredményéhez kötötték, így most közelebb kerülhettünk a Honvédség kontingensének kitelepüléséhez, különösen, mivel a győztes Mahamat Déby meghívólevelet küldött a magyar misszióhoz.
Orbán Viktor a közösségi médián keresztül fejezte ki gratulációját a csádi elnöknek és a népnek a békés választásokért, és megerősítette Magyarország támogatását a Száhel-övezet biztonságának és stabilitásának megerősítésében a soron következő magyar EU-elnökség alatt.
Nem éppen kristálytiszta választások
Az Európai Unió bírálta a csádi választásokat, mivel az ország nem engedélyezte az EU által finanszírozott civil szervezetek megfigyelőinek a részvételt. A katonai junta vezetője és elnökjelöltje, Mahamat Déby ellenfelei bojkottra szólítottak fel, és a voksolást manipuláltnak minősítették. Elemzők és nemzetközi jogvédő csoportok szerint a választások előre eldöntöttnek tűntek, és nem voltak szabadok és tisztességesek.
Mahamat Déby hatalomra kerülése apja, Idriss Déby Itno halála után történt, amikor az alkotmányt felfüggesztették, a kormányt és a parlamentet feloszlatták, az ellenzéki pártokat betiltották, vezetőiket elüldözték vagy börtönbe zárták. Az ifjabb Déby ígérete ellenére indult a választásokon, egy olyan mezőnyben, ahol több ellenzéki jelöltet kizártak, és egy vezető politikust, Déby egyik elinduló unokatestvérét, Yaya Dillo Djerout katonák agyonlőtték. A választások a 2021-es politikai átmenet végét jelentik, amely során Mahamat Déby megerősítette hatalmát, és a csádi diktatúra dinasztikus jellege erősödött. A fővárosban, Ndjamenában ünnepi sortüzek után kilenc ember vesztette életét, annak ellenére, hogy a hadsereg belső üzenete szerint betiltották az ünnepi lövöldözést és a felvonulásokat.
Csád a Száhel-övezet egyik utolsó viszonylag stabil állama, de ez az elnyomó rendszer árán van. A régióban Csád a franciák egyik utolsó szövetségese, és bár az orosz jelenlét a környező országokban egyre látványosabb, Csádba még nem tűztek ki orosz vagy iszlamista zászlót. Azonban a VSquare oknyomozó központ szerint a magyar kormány katonai hírszerző központot akar létrehozni Csádban, és egy biztonságpolitikai ügyekért felelős közép-európai kormánytisztviselő szerint a csádi misszió állítólagos „terrorizmusellenes és migráció-ellenőrző” céljai csupán ürügyet jelentenek.
Bár Orbán Viktor békésnek írta le a választást, arról még az MTI is megemlékezett néhány hete, hogy véres harcok dúltak az országban. Március közepén legalább 22-en meghaltak az ország északi részén a kormányerők és a Front a Változásért és Egyetértésért Csádban (FACT) nevű lázadószervezet közötti összecsapásokban. A hadsereg tájékoztatása szerint a harcok az ország Nigerrel és Líbiával közös határ menti térségeiben törtek ki, és öt katona, valamint legalább 17 lázadó vesztette életét. MTI szerint Csádban mintegy 20 aktív lázadószervezet működik. Déby apját is a FACT csapatai ölték meg.
Januárban derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kabinetjében éppen ennek a missziónak az előkészítésén dolgozott. A Direkt36 és a francia Le Monde szerzett bizonyítékokat az Orbán fiú az afrikai útjairól, többek között arról, hogy tavaly decemberben nagyfokú titoktartás közepette Szijjártó Péter külügyminiszter delegációjának tagjaként ott volt a csádi elnöki palotában lefolytatott tárgyalásokon is.
Magyarország ezenfelül 200 katonát küld Csádba, a Száhel-övezet stabilitásának fenntartása érdekében. „A problémákat ott kezeljük, ahol azok keletkeznek. Ahelyett, hogy a migráció támogatásával azt ösztönöznénk, hogy a gondot importáljuk ide, és ezzel bajt hozzunk a saját fejünkre is, a helyiek igényeinek és kéréseinek megfelelő segítséget visszük helybe. Ezt javasoljuk uniós színtereken is. A Száhel-övezetben, ahonnan amúgy is nagy az elvándorlás, amit a terrorizmus és a politikai bizonytalanság is tovább ront, elemi érdekünk a régió stabilitása. Puccshullám söpört végig az övezetben, melyből jóformán csak Csád maradt ki. Ezért döntöttünk úgy, hogy komplex segítséget küldünk Csádnak, amelynek van katonai eleme is” – mondta ezzel összefüggésben az Indexnek Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.