A brexitelő Farage-t hívja Trump a csapatába, miközben Angliában az antibiotikum-rezisztencia és a himlő elleni védőoltás története is aggodalomra ad okot
Ajánlatot kapott Nigel Farage, a Brexit legelkötelezettebb, rendszerkritikus támogatója Amerikából, hogy részt vegyen Trump újraválasztási kampányában - állítja legalábbis Farage.
Nigel Farage, aki a UKIP vezetőjeként vált a populista brit jobboldal egyik legismertebb arcává, sikeresen kampányolt a Brexit mellett, és 2019-ben saját pártot alapított, amelyet később Reform UK-nak neveztek át. Farage egy év után távozott a párt éléről, és jelenleg a jobboldali GB News műsorvezetőjeként tevékenykedik, de Angliában rendszeresen felmerül a politikai visszatérésének lehetősége, különösen, hogy a Reform a közvélemény-kutatásokban a harmadik helyen áll, megelőzve a Liberális Demokratákat.
Farage egy interjúban beszélt a nemzetközi karrier lehetőségéről, és azt állította, hogy konkrét és nagyon csábító ajánlatot kapott Donald Trump republikánus elnökjelölt csapatától. Azonban nem részletezte, hogy pontosan milyen szerepet tölthetne be Trump kampányában.
Márciusban Farage kiemelt vendégként vett részt Orbánék nemzetközi konzervatív konferenciáján Brüsszelben, amelyet a rendőrség alig leplezetten politikai okokból szakított félbe.
Egy másik, Angliát érintő fontos téma a Dame Sally Davies, az ország korábbi tisztifőorvosa által felvetett aggodalom az antibiotikumok túlhasználata és az ezzel kapcsolatos következmények miatt. Davies szerint az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok globális veszélyt jelentenek, és a gyógyszereknek ellenálló fertőzések évente már most is több mint 1,2 millió ember halálát okozzák. A korábbi tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy az antibiotikumok túlhasználata az egészségügyben és állattenyésztésben tovább súlyosbítja a problémát, ahol az antibiotikumok több mint kétharmadát állatoknak adják be. A brit kormány a probléma súlyosságát felismerve bejelentett egy nemzeti cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem jegyében, amelynek célja az antimikrobiális szerek használatának csökkentése és új gyógyszerek kifejlesztése.
Az egészségügyi aggodalmak között említést érdemel a fekete himlő elleni védőoltás története is, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozójaként ismert. A fekete himlő, vagyis a Variola vírus, rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség volt, amely magas halálozási arányt és súlyos szövődményeket okozott. Edward Jenner brit orvos az 1790-es években kezdte el kutatásait a védőoltás kifejlesztésére, és 1796-ban sikerült előállítania egy olyan módszert, amely a tehénhimlő hasonló, de kevésbé halálos betegségével váltott ki immunválaszt, ezzel megelőzve a fekete himlőt. Jenner munkája nemcsak a fekete himlőtől mentette meg emberek millióit, de a ma elérhető életmentő vakcinák alapját is képezte. A himlő elleni védőoltást 30 évvel Jenner halála után kötelezővé tették, és 1979-re világszerte felszámolták a betegséget.