Most mindent megtudhat a magyar gazdaság helyzetéről és jövőjéről

Az Indamedia kiadóvállalat és az Economx gazdasági hírportál közös konferenciát szervez 2024. május 30-án, amelyen a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól esik szó.

A Macronomx Meetup-on a MÜPA-ban 9-17 óra között a magyar gazdaság számos neves szakértője vesz részt, hogy előadásaikkal és vitáikkal betekintést nyújtsanak a gazdaság állapotába és a lehetséges jövőbeli irányokba.

A konferencia nyitóelőadóját Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartja, aki a magyar gazdaság karmestereként ismert. A rendezvényen további prominens előadók is megosztják majd gondolataikat, többek között Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója.

Navracsics Tibor Növekedés és egyensúly – Nemcsak Budapestből áll az ország címmel tart előadást, míg Nagy Márton a Növekedés és egyensúly – beruházások és fogyasztás? témakörben osztja meg nézeteit.

A konferencián kerekasztal beszélgetés is helyet kap, ahol Pogátsa Zoltán, Pásztor Szabolcs, Isépy Tamás és Kónya István vitatkoznak a növekedésről és egyensúlyról.

Virág Barnabás előadásában a jegybank válságból való kilábalásban betöltött szerepéről fog beszélni, míg Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója a versenyképesség és beruházásélénkítés témáját járja körül. Az MNB friss elemzésében értékeli a kormány versenyképességi stratégiáját, amely számos konstruktív javaslatot fogalmaz meg, de erős kritikával is illeti a programot, és teljesen eltérő megközelítést javasol.

A jegybank szerint a kormány programja nem áll összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk gazdasági felzárkózásában azonosított kihívások jellegével. A makrogazdasági pálya résztételei nem konzisztensek, és a megcélzott felzárkózási ütemhez 2 százalékpontnál magasabb növekedési többlet szükséges.

Az MNB szerint a sikeres felzárkózás kulcsa a munkaerőkínálat minőségi javulása, a hazai hozzáadott érték növelése, a beruházások minőségi szerkezete, valamint a tudásalapú szolgáltatószektor. A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak, és a versenyképesség minőségi tényezőire, az intenzív növekedési modellre történő átállásra jóval kevesebb hangsúlyt fektet.

A magyar exportban megjelenő, hazai hozzáadott érték az 5. legalacsonyabb az EU-ban, és az export szintjének növelése önmagában nem tekinthető sem fejlettségi, versenyképességi, vagy jóléti célnak. A sikeres felzárkózás a szolgáltató szektor fejlődésén keresztül valósult meg, és a feldolgozóipari termelés nagy része importból származik, ami tovább erősítheti ipari termelésünk importigényét és külső kitettségét.

Az MNB elemzése rámutat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által felvázolt gazdasági pálya nincs összhangban a realitásokkal, és a stratégia finanszírozási tervet nem tartalmaz, ami aggodalomra ad okot a költségvetési hiány csökkentése és az EU-pénzek megérkezésének bizonytalansága miatt. Az NGM által megfogalmazott célok, mint például az 85 százalékos foglalkoztatottság vagy az innovációs listán történő jelentős előrelépés, irreálisak a jegybank szerint. Az elemzés szerint a kormány a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, miközben a minőségi fejlesztések, mint például az oktatás és a tudásintenzív beruházások, háttérbe szorulnak.