Jeruzsálem története és a szépirodalom hatása az agyra
Izraeli és német tudósok új kutatásai jelentős betekintést nyújtanak Jeruzsálem ókori történetébe és a szépirodalom olvasásának kognitív előnyeibe.
Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói a fák évgyűrűinek vizsgálatával támasztották alá a Biblia több, Jeruzsálemre vonatkozó leírását. A PNAS folyóiratban publikált tanulmány szerint a radiokarbonos kormeghatározás megerősíti a város alapítását, egy nagy földrengést és a babilóniai pusztítást. A kutatók 103 darab leletet vizsgáltak meg, amelyek Jeruzsálem legrégebb óta lakott részéből, Dávid városából származnak.
A kutatások szerint Jeruzsálemet az i.e. 12-10. század között alapították, és a város nyugat felé terjeszkedett. Az i.e. 8. században egy földrengés után kezdődött az építkezés kora, amit a Biblia is említ, de nem ad hozzá pontos dátumot. A babiloni invázió előtti időszakban a város gazdaságilag és politikailag stabil volt, amit egy hatalmas tűzvész zárhatott le az i.e. 586-ban. A LiveScience szerint néhány kutató szkeptikus az eredményekkel kapcsolatban, mivel a minták nem ideális körülmények közül kerültek elő.
A szépirodalom olvasásának kognitív előnyeit német kutatók vizsgálták, akik szerint a szórakoztató és szépirodalmi könyvek olvasása javítja a verbális készségeket, az empátiát és a mások szempontjainak megértését. A würzburgi Julius Maximillian Egyetem kutatója, Lena Wimmer a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban publikált tanulmányban két metaanalízist végzett, amelyek több tanulmány adatait kombinálták.
Az első vizsgálat szerint a szépirodalom olvasása kismértékben, de szignifikánsan javította a kognitív készségeket, különösen az empátiát és a mások érzelmeinek és perspektíváinak megértését. A második vizsgálat eredményei szerint az élet során elolvasott szépirodalom mennyisége és a jobb kognitív képességek között egyértelmű, pozitív kapcsolat van, különösen a verbális képességek és az érvelés, az absztrakt gondolkodás és a problémamegoldás terén. A jövőbeli kutatásoknak a longitudinális megközelítésre kellene koncentrálniuk, hogy tisztázzák az ok-okozati összefüggéseket.
A tudományos előrelépések nem korlátozódnak a múlt feltárására és az irodalom hatásának megértésére. A francia Atomenergia-bizottság (CEA) által üzemeltetett volfrámbetétes fúziós reaktorban végzett kísérletek új rekordot állítottak fel, amelyek során a tudósoknak sikerült hat percen át fenntartani az energia előállításához szükséges plazmát, miközben az 1,15 GJ energiával bírt. Ez 15 százalékkal több mint az eddigi kísérleteknél elért legjobb eredmény, és a plazma kétszer sűrűbb volt a korábbiaknál. A fúziós reaktorokban a hagyományos atomerőművekkel ellentétben nem keletkezik atomhulladék, így a működése jóval biztonságosabb és környezetkímélőbb. A tokmakként ismert, fánk alakú reaktorban a tudósok olyan reakciókörülményeket hoztak létre, ami hasonlít ahhoz, ami a Napban is zajlik, a hidrogént 50 millió Celsius-fokra hevítve.
A technológia legnagyobb kihívása, hogy miként lehet több energiát kinyerni a reakcióból, mint amennyire a plazma előállításához szükség van. A CEA a mostani kísérletben azt vizsgálta, hogy mennyire életképes ez a megoldás, és a kutatók a mérésekhez egy átalakított detektort használtak, hogy minél pontosabb eredményt kapjanak a kísérletről. A pontos eredményeiket a kutatók a következő hetekben teszik közzé, de az már most látszik, hogy a volfrámos fúziós erőmű működtetése – ha kihívásokkal teli is, de – életképes megoldás lehet.