Görögország blokkolhatja Észak-Macedónia uniós csatlakozását
Görögország és Bulgária is figyelmeztetéseket fogalmazott meg Észak-Macedónia felé, ami a két ország közötti névvita kiújulása miatt az uniós csatlakozási folyamat elakadásával fenyeget.
Az újonnan hivatalba lépett észak-macedón elnök, Gordana Sziljanovszka-Davkova eskütétele során nem használta az ország hivatalos nevét, hanem a régi, "Macedónia" megnevezést alkalmazta, ami komoly nemzetközi feszültséget generált. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök élesen bírálta az elnököt, mondván, hogy ez a cselekedet megsérti a 2018-as bilaterális megállapodást, és minden előrelépés az országok közötti viszonyban, valamint Észak-Macedónia európai integrációs törekvései az egyezmény tiszteletben tartásától függnek.
Bulgária szintén következetességet vár el Észak-Macedóniától az uniós csatlakozás tekintetében. Rumen Radev bolgár elnök figyelmeztetett, hogy a szkopjei vezetésnek be kell tartania az Európai Unió Tanácsa által 2022-ben elfogadott tárgyalási keretet. Dimitar Glavcsev ügyvivő bolgár miniszterelnök is megerősítette, hogy az uniós perspektíva a nemzetközi szerződések "átfogó végrehajtásától" függ.
Sziljanovszka-Davkova elnök a "Macedónia újra büszke lesz!" jelszóval folytatta kampányát, és többször is kifejtette, hogy nem kívánja használni az "észak" jelzőt az ország nevében. Az ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára a Görögországgal folytatott névvita lezárásaként, amelynek eredményeképpen Görögország nem akadályozta tovább az ország euroatlanti integrációját. Az elnök szerint azonban nem kellett volna ilyen engedményeket tenni, és nem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a szófiai kormány által elvárt módon, azaz a bolgár népcsoport alkotmányba foglalásával oldódna meg.