Emese álma: Egy monodráma, amely a magyarság és identitás kérdéseit feszegeti
Kárász Emese és Farkas Dorottya közös alkotása, az Emese álma, egy olyan monodráma, amely egy színes bőrű fiatal lány történetén keresztül mutatja be a magyarság és az identitás kérdéseit. Az előadás a Freeszfe Egyesület színházcsináló képzésében született meg, ahol a két alkotó is tanult.
Kárász Emese modellkedéssel kezdte pályafutását, majd a Pesti Magyar Színiakadémián és a Freeszfe Egyesületben tanult színészetet. Farkas Dorottya pszichológiai diplomával rendelkezik, és szintén a Freeszfe képzésében vett részt. Az egyesületben egy tizenkét fős osztály tagjaiként olyan neves oktatóktól tanulhattak, mint Kárpáti Péter, Ascher Tamás, Barda Beáta, Tarnóczi Jakab és Kulcsár Viktória.
Az Emese álma előadás ötlete egy zenés-táncos vizsgaelőadásból nőtte ki magát, amely a zenés híradó formájában reflektált az orosz-ukrán háborúra. Kárász Emese és Farkas Dorottya úgy döntöttek, hogy a performanszukat egy teljes estés darabbá alakítják. Az előadás középpontjában egy színes bőrű lány áll, aki idegennek érzi magát a saját városában, és egy váratlan terhesség következtében a mitológiai világba menekül. A monodráma Farkas Dorottya írása és rendezése, míg Kárász Emese a főszereplője, de a munkát közös alkotómunkaként aposztrofálják, Vass Szandi dramaturg közreműködésével.
A darab egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a főhős, Emese mitikus álmában a turulmadár jelenik meg, amely később egy olyan politikai párt szimbólumává válik, amely nem tartja magyarnak a bőrszínük vagy származásuk miatt megkülönböztetett embereket. Az előadás a mitológiai elemeket felhasználva próbálja megmagyarázni, honnan származunk, és reflektál a kulturális gyökerek fontosságára.
A projektben való szerepvállalás a Freeszfe képzés során dőlt el, ahol a különböző szerepkörök közel álltak a résztvevőkhöz. Kárász Emese és Farkas Dorottya esetében a barátságuk és a közös gondolkodás alapján alakult ki, hogy ki milyen feladatot lát el. A darabban felmerülő problémákat Farkas Dorottya fogalmazta meg, miközben Kárász Emese történetét is beleszőtte, figyelve arra, hogy az igaznak érezze.
Kárász Emese nevének története szorosan kapcsolódik magyar identitásához, hiszen édesanyja fontosnak tartotta a magyarságát, ezért kapta az Emese nevet, míg testvére Attila nevet viseli. Emese örökbe fogadott családjában nőtt fel, ahol magyar környezetben élt, de származása miatt gyakran szembesült a megkülönböztetéssel. Az előadásban is felmerülő kérdések, mint például a nők elleni erőszak vagy az identitáskeresés, személyes tapasztalatokon alapulnak.
A magyarság fogalmának mai értelmezése mindkét alkotó számára fontos kérdés. Farkas Dorottya szerint a magyarság egy veleszületett csomag, amelyből válogathatunk, de nem minden található meg benne. Kárász Emese pedig bár haragszik Magyarországra, mégis szereti, és nem szeretné feladni a reményt és a jogot arra, hogy kritizálja és jobbá tegye azt.
Az előadás ősztől újra látható lesz a Trafóban, ahol a nézők ismét megismerkedhetnek Emese történetével és a magyarság sokszínűségével.