Brüsszel új lépéseket tesz a helyreállítási alapok gyorsabb kifizetéséért
Az Európai Bizottság új útmutatókat és kereteket tett közzé a helyreállítási és ellenállóképességi eszközök, valamint a RePowerEU forrásainak gyorsabb folyósítása érdekében, mivel a tagállamoknak eddig csak a teljes összeg harmadát fizették ki. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, és a szűk határidők miatt jelentős összegeket veszíthet.
Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy új és aktualizált ajánlásokat, valamint iránymutató dokumentumokat fogadott el a megújuló energiaforrások bevezetésének felgyorsítása és az orosz fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőség csökkentése céljából. Ezek az iránymutatások a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásainak és árveréseinek javítására és egyszerűsítésére irányulnak.
A helyreállítási alapok lehívásával kapcsolatos problémák között szerepelnek a jogállamisági aggodalmak, váratlan események, mint például Oroszország Ukrajna elleni támadása, és az ellátási láncok szűk keresztmetszetei. A helyreállítási alapoknál a kifizetések csak mérföldkövek teljesítése után történnek, ellentétben a többéves pénzügyi keretből származó támogatásokkal, ahol előfinanszírozások is lehetségesek.
Sok tagállam lassan halad a források lehívásával, ami miatt aggodalomra ad okot, hogy a 2026-os határidőig nem valósulnak meg a projektek, és így a források elveszhetnek. Különösen Lengyelország és Magyarország szembesül ezzel a veszéllyel. Bár Lengyelország már megállapodott az Európai Bizottsággal, Magyarországnak még teljesítenie kell a vállalt szupermérföldköveket a pénzek feloldásához.
Az Európai Bizottság által kiadott új iránymutatások között szerepel az engedélyezési eljárások felgyorsításáról szóló aktualizált ajánlás, amely a megújuló energiaforrásokkal és kapcsolódó infrastrukturális projektekkel kapcsolatos uniós tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűsített módjait mutatja be. Az iránymutatás a digitalizáció, a közösségi részvétel, az emberi erőforrások és a készségek fontosságát hangsúlyozza, valamint a telephely-kiválasztási eljárások és a hálózati kapcsolatok legjobb gyakorlatait ismerteti.
Ezenkívül az Európai Bizottság elfogadott egy iránymutatást a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházási területek kijelölésére, amelyek várhatóan nem járnak jelentős környezeti hatásokkal. A dokumentum a tervezési és térképezési folyamatok digitális eszközeinek, a megújulóenergia-kapacitásra vonatkozó adatoknak és a potenciális környezeti hatásoknak a szerepét emeli ki.
A Bizottság frissítette az uniós megújulóenergia-fejlesztési platformot is, amely egy online rendszer, ahol a tagállamok közzéteszik az aukciós menetrendjükre vonatkozó alapvető információkat, beleértve az árverések időzítését és gyakoriságát, az árverésre bocsátott energiakapacitást, a tervezett költségvetést és a támogatható technológiákat. Ez a platform egyetlen információs pontként szolgál majd a vállalatok számára az EU-ban tervezett összes megújulóenergia-árverésről.
A megújuló energia az EU éghajlat-semlegesség elérésére irányuló 2050-es tervének és az európai zöld megállapodásnak kulcsfontosságú eleme, valamint a REPowerEU-tervnek, amely az orosz fosszilis tüzelőanyag-import fokozatos megszüntetésére irányul. Az EU célja, hogy 2030-ra 45%-os megújulóenergia-arányt érjen el, és jogilag kötelezően legalább 42,5%-os minimális célt tűzött ki maga elé. A megújuló energiaforrások felhasználásának felgyorsítását több uniós költségvetési és szakpolitikai eszköz is támogatja.