Újabb inváziós fajok terjedhetnek el Magyarországon
Egyre több idegen eredetű növény- és állatfaj szaporodik Magyarországon, amelyek veszélyt jelentenek az őshonos élővilágra, és most újabbak érkezhetnek meg, amelyek már átlépték az Európai Unió határát.
Az inváziós fajok megjelenése természetes folyamat, de kevés faj képes túlélni az új környezetben. Azok a fajok jelentenek nagy veszélyt, amelyek gyorsan szaporodnak és nincs természetes ellenségük az új élőhelyükön, így kiszoríthatják az őshonos fajokat, mezőgazdasági károkat okozhatnak, és egészségügyi következményekkel is járhatnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével létrehozott Invázióbiológiai Divízió, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium részeként, felméri a jövevényfajok általi fenyegetettséget és stratégiát dolgoz ki terjedésük megakadályozására. Az Agrárminisztérium által 2019-ben létrehozott Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa részletesen tárgyalja a gyors terjedésük miatt özönfajoknak nevezett növényeket és állatokat.
A hazánkban már jól szaporodó idegenhonos fajok közül többek között az aranyvessző, a vaddohány, az ártéri gyalogakác, a parkfaként ismert bálványfa, a zöld juhar, a harlekinkatica, a cifrarák, az amurkagyló, a spanyol meztelencsiga, az amurgéb, a kínai razbóra és a pézsmapocok ismertek. A vízi élővilágban az irtás különösen problémás, mert az őshonos fajokat is veszélyezteti.
Az Európai Unió határát már átlépték olyan fajok is, mint a tengerparti seprűcserje, a keserű hamisüröm, a perzsa medvetalp, a sárga lápbuzogány, az amerikai szürke mókus, az amerikai rókamókus, az ázsiai csinos tarkamókus és a kínai lódarázs. A kínai lódarazs a beporzó méhekre jelent veszélyt, míg a szürke mókus olyan vírusokat hordozhat, amelyek a hazai mókusokat is elpusztíthatják.
Az inváziós fajok behozatalának és terjedésének kulcstényezője az emberi tevékenység, ezért a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az egzotikus fajok természetbe ültetése vagy szabadon engedése kockázatos a hazai biodiverzitás szempontjából.